Panoráma

Szeretek fényképeket, rajzokat és egyéb kétdimenziós emlékeket kirakni a falra. (Tiszta Annapetigergő a folyosónk.)
Ma bekereteztem két övvizsga oklevelet - a Családfőét és a Kajláét -, egy vízalatti fotót a Nagylányról (Aquaréna), valamint a Nagyfiú friss panorámaröntgenképét. Ezt meg is mutatom, igazán tetszetős, és ha már 3500 forintot fizettem érte, a minimum, hogy szobadíszként hasznosítom. Már csak azért is, mert gyönyörűen látszik rajta a kibújni készülő négy bölcsességfog, ami egy 16 éves gyereknél ifjúnál állítólag ritka, remélem, ezentúl legalább büszke lesz rá, amikor fáj neki.

Szüléssztori

A régi Anyusblog mottója az volt: "márpedig itt nem lesznek szüléssztorik".
Ámde új blog, új lehetőségek. Élek is vele.

És kiderül, mennyire könnyű sok gyereket szülni.

"Jé, az első nyuszi már bújik is kifelé!"

"Már kidugta az orrát! - örvendezett a vakond."

"Az első nyuszi nehezen bújt elő, de a másik kettő csak úgy kicsusszant a mamája hasából."

Megúsztátok

Úton a boltba (nagyjából nyolc perc) azon gondolkodtam, milyen lett volna a blogom a "négyek" idejében. És, hogy vajon mennyi magvas gondolatom veszett így oda.
Ha ezt a nyolc percet nézzük, ami alatt ugye ilyen hiábavalóságokon tűnődtem, nyilvánvaló, hogy semmit nem veszített a világ a dokumentálatlan sokszornyolcperccel.

Mikor nő be?

Azon már nem csodálkozom, ha a 12 éves visszalopja a kedvenc cuccait a szennyeskosárból.
De hogy a 16 éves is...

Kóstolgatja

Apus: Én is játszottam WoW-ot régebben.
Párductermetű: És akkor még 2D-s volt?

Hogyan NE tisztítsunk cipőt

Ne próbáljuk a csizmára száradt sarat úgy eltüntetni, hogy hóval dörzsöljük (puszta kézzel), mert sokáig tart, és lefagynak az ujjaink.
Ne mászkáljunk a havas udvaron körbe-körbe négykézláb, kezeinken a tisztítandó bakanccsal, lábunkon papuccsal. Ha mégis ellenállhatatlan vágyat érzünk minderre, akkor legalább sötétedés után tegyük.

Fél tízkor 2.

Dráma a gyerekszobában: lefekvéskor a ded nem a Kajlához bújik oda, hanem a Nagyfiúhoz, átöleli a nyakát és puszikkal halmozza el. Kajla teljesen összetörik, féltékenységi rohamában plüssmalacot dobál, de így sem sikerül visszacsábítani a dedet. "Engem már nem szeret" - zokogja.

Fél tízkor

Ha az ember hülye kérdést tesz fel a gyerekének, ne csodálkozzon, ha bosszantó választ kap.
Na, vajon mit felelt arra, hogy miért nem tanult egy kunyi hangot sem egész nap, amíg mi meglátogattuk a nagyszülőket, ő meg otthon maradt olvasónaplót írni?

1. Megcsináltam az olvasónaplót, aztán kitakarítottam és rendet raktam a szobámban, és annyira elfáradtam, hogy már nem bírtam tanulni.
2. Délutánra hagytam, de nagyon hamar besötétedett, és áramszünet volt, a zseblámpámat pedig nem találtam.
3. ELFELEJTETTEM.

Szóbeli

Nagyon vicces volt, hogy a szülők sokkal jobban izgultak, mint a gyerekek.
Az egyik anyuka odajött hozzám, tudom-e, mit szoktak kérdezni, és hogyan készült a Kajla a felvételire, amikor azt mondtam sehogy, akkor úgy meredt rám, mintha valami ritka rágcsálót látna, aztán ott, a folyosón elkezdett évszámokat és verset tanítani a fiának.
Eközben a Kajla a fotókat és tablókat nézegette, az őgyelgés során pedig pormentesítette a falat és a lépcsőkorlátot a fekete kabátjával.

Ezt a hepiendet ki kell pihennem

Gondoltam rá néhányszor, hogy teljesen fölösleges holmi mobilszolgáltatókkal folytatott csatározásaimról mesélni, de ma megnyugodtam, mert ha nem írom le a már három hónapja tartó, és virtuális szeppukukkal tűzdelt önsorsrontásomat az egyikkel, valamint heveny összetűzésemet újabb barátunkkal, akkor most nem értékelnétek eléggé a dupla hepiendet.
Mert a Sors nagy Rendezője ismét kitett magáért: reggel a futár megérkezett az okostelefonnal, két óra múlva pedig jött a postás, és levelet hozott, benne KÉT (!) FÜLHALLGATÓVAL - ez volt az a tartozék, ami miatt eddig hiába leveleztem az ugyfelszolgalatkukackapjatokbeponthu címzettel. Szóval, a Kajlának lett kettő darab használható készüléke.
Vagyis. Az új mobillal egyelőre remekül elvan a gyerek, csak telefonálni nem tud vele. Állítólag majd aktiválódik. Magától. 72 órán belül...
Mondtam a Kajlának, figyelje, egyszer csak életre kel. Esetleg beszéljen hozzá, hátha akkor hamarabb. Most kivitte az udvarra. Logikus, én is magamhoz szoktam térni a friss levegőn.

Embernek lenni jó!

A közelmúltban kiderült, hogy

1. a Családfő nem szereti az avokádót,
2. Tivadar sem szereti az avokádót.

Embernek lenni még akkor is jobb, ha sokat kell dolgozni, mert a Családfőt nem zárják be két napra egy ketrecbe egy halom szénával és egy avokádóval.

Egyik kutya, másik ebül vész el

A hiábavaló harcot feladva a múlt héten beleegyeztem, hogy megrendelem a Kajlának az okostelefont amire vágyik (nem csak vágyik, hanem hónapok óta gyűjtögeti rá a pénzt, karácsonyra is azt kért a rokonságtól), másik szolgáltatónál, az egyszerűség kedvéért nevezzük mondjuk Telenornak.
A netshop honlapján több lehetőség közül lehetett választani a kiszállítás idejét illetően. (Sajnos olyan opció nincs, hogy "most azonnal öt percen belül", pedig igény lett volna rá.) A legkorábbi lehetőség a február 23. délelőtt 8-13 óra volt. Beikszeltem. És vártunk türelmesen. Illetve a Kajla naponta tízszer körbeugrálta a szobát azzal, hogy "mikor jön már a mobilom mikor jön már a mobilom jaj még négy nap jaj még három nap jaj még két nap..." stb., én pedig viszonylag türelmesen hallgattam. Aztán felvirradt a házhoz szállítás ünnepe, a Kajla szomorúan elment iskolába, abban az elkeserítő tudatban, hogy csak este láthatja az ő kicsi kincsét mert délután edzése van, én pedig már 8-kor felöltözve lestem a csengőt.
Délig. Akkor felhívtam új barátunkat (nevezhetjük ugye akár Telenornak is).

Karácsonyról maradt

A mondatos blogba nem fér bele, de szeretném megosztani még egy hajtogatóskönyv-élményemet.

Morvay Zsófi: Végre eljött a karácsony
(Illusztrálta: Eszes Hajnal és Balogh János)

Gyerekek, ez nem csak álom!
Mókus ugrál a faágon,
Szorongat egy kis csomagot,
Amit Télapótól kapott.
Izgatottan bontogatja,
Diót rejt a doboz alja.

Rögtön az elején megtudhatjuk, hogy a Költő nem hisz a Mikulásban, vagy csak nem akar kirekesztő lenni, ezért a "Télapó" terminológiát használja. Másrészt viszont Télapó morálisan megkérdőjelezhető figuraként jelenik meg, hiszen szegény mókuska csomagjának csak az aljára rakott pár szem diót.