"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2011. szeptember 30., péntek

Az én okos kisfiam

Valami borzasztóságos hang hozta rám a frászt tegnap délelőtt, rohantam kideríteni, hogy életveszélyben van-e a ded, de persze nem, csak a nagyfiúk szobájában kotorászott és megtalálta a böfögő kulcstartót.

Ez egy igazán jó minőségű böfögő kulcstartó, hatféle böfögéssel, még az ábécét is végigböfögi. A dednek is tetszett. Úgyhogy folyamatos böfögést hallgattam étkezések közben, és gurgulázó böfögés nyomta el szegény számlálóbiztost kérdését amikor a ház többi lakójának postaládája felől érdeklődött. És az elem még mindig nem merült le. De lassan mindegy is, mert a ded már kiválóan utánozza. Nem tudom mit erőlködöm a rózsaszínű ruhákkal. (Ráadásul a múltkor teljesen spontán azt mondtam neki: "nagyon okos kisfiú vagy".)

5 megjegyzés:

  1. nem tudom mi az oka, de mikor a Dedről olvasok Nálad mindig olyan érzésem van mintha a Motyi kishúgáról lenne szó.

    VálaszTörlés
  2. Biztosan azért, mert rám is mindig azt mondták, hogy milyen szép kisfiú. :)

    VálaszTörlés
  3. Előttem az édes kis arca, és elképzelem, ahogy feltör belőle egy elementáris böfi! Édes apanyalvünk! :-)))

    VálaszTörlés
  4. :DD Ez a mai nap csúcspoénja volt :)

    VálaszTörlés
  5. anyus, te csak ne higyj a tömegnek. a Ded kislány. és mint tudjuk egy urinő már korán végigböfögi az ábécét...

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.