"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2011. szeptember 7., szerda

Szegény három évesek!

Ha nem lehet óvodába járatni a kölköt akkor az a baaaj, ha óvodába kell járatni a kölköt akkor az a baaaj...

Szóval most a gonosz kormány éppen a három éveseket akarja letépni az anyák melléről (legalábbis azokat, akiket még szoptatnak...). Na jó, nem most, csak 2016-tól, de hát az mindegy. És napi négy órára, botrány.

Olvasom itt is, ott is a felháborodást... és komolyan nem értem. Hány szülő veri a tamtamot az önkormányzatoknál, hogy micsoda igazságtalanság, nem veszik fel a gyerekét mert az anya úgyis otthon van a kisebbikkel. Hány anyukától lehet hallani, milyen jó lenne, ha legalább fél napig csak a babára kellene figyelnie. Ismerek olyat, aki még a magánóvodát is megfizeti, hogy legyen egy kis szusszanása délelőtt.

Nem vagyok szakember, de volt gyerekem aki csak egy évig járt oviba, és volt aki három éves korától, úgyhogy van mindenféle tapasztalatom. A bölcsőde az a "szükséges rossz" lehet, viszont egy három éves már nagyon más, mint egy két éves. A három éves gyerekek többsége nem csak elviseli, de igényli is a közösséget. (Mondom: többsége. De hát arról van szó, hogy akinek igazoltan nem óvodaérett a gyereke, annak nem lesz kötelező az ovi.)

Nem vagyok szakember, de eddig összesen nyolc óvodába jártak a gyerekeim, voltak jobb és rosszabb intézmények, ám olyan egy sem, amelyiknél úgy éreztem volna, hogy napi négy óra alatt helyrehozhatatlan kárt tesznek a srácaimban. Persze én nem vagyok tökéletes anya, nem gondolom, hogy nálam jobban senki nem tud vigyázni rájuk, nem gondolom, hogy csak az én főztömtől nőnek nagyra, és nem gondolom, hogy egész nap korosztályra szabott játékokat és fejlesztő programokat tudok nyújtani nekik.

Nem vagyok szakember, de egy három éves gyerek napi tíz-tizenkét órát alszik, tehát legalább tizenkettőt ébren van, ha ebből négy órát az óvodában tölt, akkor az édesanyja még mindig gyönyörködhet benne nyolc órán keresztül.

És tényleg nem vagyok szakember, de a dolog KÖTELEZŐ jellege hihetetlen áldás lehet bizonyos gyermekek számára. Mert mint tudjuk (???) Magyarországon gyerekek százezrei éheznek, és csak az iskolában kapnak rendes kaját, a kötelező óvodában legalább a kicsiket is megetetik majd. És előszocializálják az iskolára. Például megismerhetik az evőeszközöket és az angol wc-t. Már három évesen.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó kis bejegyzés lett ez. :) És nagyon nem egyszerű témát boncolgatsz. Mert sokkal összetettebb ez, mint azt elsőre az ember gondolná.
    Kezdve azzal, hogy pontosan a dolog kötelező mivolta miatt is tud háborogtatni meg szőrt felállítani a hátamon. Ugyanis attól még, hogy kötelezővé teszik a gyerek 3 éves korától az óvodát, továbbra sem oldódnak meg az óvodai létszámmal kapcsolatos problémák, továbbra sem lesz több pénze az intézménynek és továbbra sem fog tudni több szakembert alkalmazni. Tehát az ördögi kör bezárul.
    Másrészről meg Kismicinek jót tenne a mielőbbi ovikezdés, elviekben két és fél évesen -ha van szabad hely és az adott óvodai követelményeknek megfelel (értsd szobatiszta, kommunikál)-, felvehetik az oviba. És mégsem kezdhet jövő májusban, csak szeptemberben, pontosan amiatt, mert köztudottan vannak olyan rászorulók a falunkban, akikről köztudott, hogy bár még alig két évet tölt azidőtájt a gyerekük, a védőnő-helyi gyámügyes együttes közreműködésével muszáj kezdenie, egyrészt mert a falunkban nem működik bölcsőde, másrészt, mert ott legalább kap egy tál főtt ételt, meg egy reggeli-uzsonnát... És persze, az első gyereknél én egyetlen pillanatig sem éreztem azt, hogy jót fog majd tenni neki egy totálisan új közösség, amiben én nem vagyok benne. :D Ma már tudom, hogy jajjdehogynem. Sőt! Az óvoda -ha igazán azt teszi, mint ami a dolga-, akkor tökéletes kiegészítője kellene legyen az otthoni nevelésnek és egy szocializációs helyszínnek. És ugyanez a játszótérről azért sem mondható el, mert ott jelen vagyunk mi -rosszabb vagy jobb esetben?- anyatigrisként támadó anyák is.
    Szóval, ovi szükséges plusz és jó. Viszont: változásra-változtatásra mindenképpen szükség van, mert egy újabb jogszabály behozatalával, csak parasztvakításként élem meg. Akárcsak a kötelezővé tett bölcsődei felvételeket is, amik papíron léteznek, de helyhiány miatt továbbra sem kivitelezhető nagyon sok nagyvárosban.

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.