"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2011. október 26., szerda

Kutatni tudni kell

A múlt hétvégén kiderült számomra, hogy van, aki még nálam is ügyesebben választott magának témát a diplomadolgozatához (igaz, másik tanintézményben). Mert el lehet-e képzelni kellemesebb kutatómunkát, mint a disznóölések különféle körülményeinek vizsgálata?? Amelyhez természetesen társul az ilyen eseményeken kötelező alkoholmennyiség elfogyasztása...

Ehhez képest az én "Gímszarvasok befogása zárttéri tenyésztés céljából" című remekművem csupán annyiban volt nyerő, hogy - évfolyamtársaim dolgozataival ellentétben - semmilyen bonyolult biokémiai, élettani vagy gazdasági képletet, kísérletet, adatot, mélyebb elemzést nem tartalmazott, viszont emiatt azoknál jóval olvasmányosabbra sikeredett, így osztatlan tetszést aratott a takarmányozástani példák taglalásába beleunt államvizsga bizottság előtt. Elkészítéséhez azonban részt kellett vennem a címben jelzett befogásokon, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy téli éjjeleken hosszú órákat ültünk valami portásfülkében, vagy istállóban, aztán ha jelzett a riasztó, a robbantómester a szarvasokra robbantotta a hálót, mindenki kirohant, beadták az állatoknak a kábító injekciót, összekötözték a lábukat, lefűrészelték az agancsukat, és felpakolták a teherautóra amely a gálosfai szarvasfarmra szállította őket. Én a 45 kilómmal csupán jéggé dermedt megfigyelőként voltam láb alatt jelen. Halál józanul.

2011. október 25., kedd

Kommunikáció

Állítólag a szavak, mondatok a jelentésnek csupán hét százalékát hordozzák, 55 százalék a mimika, a testtartás, a gesztusok, 38 százalék a hangminőség, a dallam, a hangszín, a hangsúly.

Csoda, ha néha megértjük egymást írásban is.

2011. október 24., hétfő

Aktuálpolitika a plázában

Újabb adalék a Nagy Vizes Mustrához: találtunk egy remek helyet Bánkon, igaz, ami a legjobban tetszett, az nem garantálható mindenki számára, ugyanis aznap (pénteken) rajtunk kívül nem volt más fürdővendég a wellness részlegen, tehát egyedül élvezhettük az összes élményelemet, és senki nem röhögött ki amikor mondjuk ötvenedszer ugrottam hasast a buzgárba. (És az étterem is szuper.)

2011. október 23., vasárnap

Öt éve

Döbbenetes,

hogy megtörtént,

hogy megtörténhetett,

hogy öt év alatt sikerült meghamisítani,

bagatellizálni,

elfeledtetni.

2011. október 18., kedd

Mikulás és fokhagymanyomó

Avagy az anti-gasztroblogger sorozat 4. része. Mert az hagyján, hogy Mikulás, meg egyfújáséskész tisztítószer, de pár napja kipróbáltam, valóban lehet-e hámozatlan fokhagymára alkalmazni az ikeás fokhagymanyomót, amint az a papírján áll. Tulajdonképpen nem vádolhatom a derék svédeket megtévesztéssel, hiszen az eszköznek semmi baja nem lett, és az igazán nem róható fel nekik, hogy elfelejtették hozzátenni, ilyenkor nem konyhai, hanem edzőtermi használatra javasolják, vagy esetleg olyan önvédelmi fegyvernek, amely meglepő szögben és erővel lő ki csípős fokhagymalevet.

Esélyek

A ded hónapok óta hurcolászta már a rágcsálóinknak való eleséget a kis vödrökben. Csak idő kérdése volt, mikor jön le valamelyiknek a teteje. De mennyi esély volt rá, hogy pont az borul ki, amelyik teli van? És éppen az ágy mellett?

És mennyi esély volt arra, hogy az állítólag rendkívül hatékony (csak ráfújod, letörlöd és kész) tisztítószernél, amely "több mint 40 szennyeződésen hatékony" elsőre eltalálom, mi az, amire nem jó?

2011. október 17., hétfő

Érettség

Ezen a hétvégén a három fiamról egyszerre derült ki, hogy körülbelül visszamehetnének az óvodába.

A 16 éves papírgalacsinokat hajigál az órákon. Az angoltanárnő azzal vigasztalt, hogy nagyon szép egyforma galacsinokat készít a gyerek.

A 14 és a 12 éves kutyaszarral dobálta meg egymást a téren. És persze nem tudni, hogy melyik kezdte.

2011. október 14., péntek

Kezdődik

A nap legnagyobb meglepetése nem Dr. Zirzurrnál ért (aki a csodával határos módon ma ismét összerakta egy félig szétporladt fogamat), még csak nem is a mélygarázsban, amely automatikusan elnyelte majd a zsetonért cserébe visszaadta a kocsit, hanem egy utazási iroda kirakata előtt, ahol azt olvastam: "Peking - Bevásárlótúra karácsony előtt". Hét nap, öt éjszaka - Mao Ce-tung mauzóleuma és a Tiltott Város megtekintése, majd non-stop shopping - 159 ezer forint. Erre van igény és fizetőképes kereslet?? A Mariahilfer Strasse már zsenánt? Vagy bezárt a józsefvárosi Négy Tigris Piac?...

És ti hol veszitek meg az ajándékokat?

2011. október 12., szerda

Adatok

Írtam már, hogy szinte sosem maradnak egybefüggő álom-emlékeim. Ma éjjel valószínűleg a szokottnál is nagyobb baromságot álmodtam, ezért tudom elmesélni. Vannak azért homályos pontok, például kikkel mentem, honnan, hová és miért. De a lényeg, hogy betértünk egy cukrászdába, azaz csak betértünk volna, mert tömve volt, viszont drive-in kiszolgálást is lehetett kérni. Bár gyanúsan nem állt ott az ablaknál senki. Hát először is, így csak néhány süti közül választhatott az ember, ám az igazi probléma a fizetésnél kezdődött. Mindenféle adataimra voltak kíváncsiak. Már azt sem értettem, egy epres habcsókhoz miért van szükség anyám nevére és a személyi számomra, de amikor a régi, érvénytelen személyi igazolványom számát kérdezték, dühös lettem. A hölgy szigorúan rám nézett, és azt mondta, jó, akkor adjam meg a tábor telefonszámát. "Milyen táborét??" "Mindegy." "Szóval adjam meg a telefonszámát bármelyik tábornak, amelyben eddig voltam???" "Igen." Na ekkor kezdtem fenyegetőzni azzal, hogy kiblogolom őket.


A történet további része ködbe vész, rémlik, hogy megkaptam a habcsókomat, aztán próbáltunk eljutni a Széna térről a Moszkvára (vagyis Széll Kálmánra), busszal (!).


És persze világos, hogy az egész a népszámlálásos beszélgetés miatt volt. Ebből is látszik, hogy a bosszankodás sosem vezet jóra.

2011. október 11., kedd

A nyúlon túl

Azt hittem, a nyúl csak Húsvét előtt botrányosan drága. De nem. Közgazdaságban jártas Olvasóimnak ez bizonyára kézenfekvő, de nekem, a múlt homályába vesző tanulmányaimmal beletelt egy kis időbe, míg átláttam. A kereslet és a kínálat egyszerre nő meg tavasszal, a nyúl mindig cuki, viszont van egy ár, amelynél többet épeszű ember nem ad ki rá. (Még épeszűbbek annyit sem...)

Nagyon remélem, hogy Tivadar kínzó magányára hivatkozva nem költözik be hozzánk egy másnemű nyúl, mert a piac szigorú törvényszerűségeinek ellentmodó (?) tapasztalataim szerint a szaporulat értékesítése a bolti ár töredékéért sem lehetséges - igaz a korábban nálunk utódokat gyártó tengerimalacok még nem kaptak szerepet egyik ünnepkörben sem. 

2011. október 9., vasárnap

Tivadar levele

Már van nyulunk is. A részletekről itt olvashattok.


Tivadar (9).JPG


Tivadar (13).JPG

Halhíradó

Hadd dicsekedjek - mondaná Hofi - bekerültem a horgasz.hu Halhíradó rovatába.


A megtiszteltetésnek köszönhetően talán nem lenne szabad mostanában horgásztavak közelébe mennem, erős a gyanúm, hogy vérdíjat tűztek ki a fejemre.


Egyébként amikor ma a dachorgász hozott a boltból egy csomó vanília aromát, először megrémültem, hogy sütit kell sütnöm, de kiderült: csak újabb adag etetőanyagot készül gyártani. Pedig a Mosolygóstecsóban akciós a lazac.

2011. október 7., péntek

Emil a férjnek

Szia drága, itthon minden rendben, de remélem tegnap elolvastad az újságodat, mert kicsit vizes lett. Vagyis teljesen elázott amikor a lányod kiszedte a táskádból (a fogvédőddel együtt) és beledobta a vízbe. A víz a zuhanyzóban állt bokáig, mert megint eldugult a lefolyó. Már beleöntöttem egy flakon tiretet, de ha nem használ, ki kell hívni a csőgörényest. Sajnos hétvégén felárral dolgoznak és ma ugye péntek van... Azt majd el kell dönteni, hogy a múltkori fószert hívjuk-e, amelyik az esküvőnk másnapján még a wc csészéket is felszedte, vagy azt, amelyik a szemöldökcsipeszemet használta a szereléshez, vagy esetleg próbálkozzunk másik szakemberrel. Ja és lehet, hogy a fogvédődet fertőtleníteni kellene. Puszi.

2011. október 6., csütörtök

Szeretetnyelv teszt

Micka eszembe juttatta, aztán arra gondoltam, talán hasznos lehet ez a teszt mindenkinek, aki még nem tudja mi a szeretetnyelve a társának, gyermekének. Jó szórakozást! Jó szeretést! (És meg is oszthatnátok itt egymással az eredményt...)

Dal, mára




2011. október 5., szerda

Elkorcsosult nemzedék

"Látod mondtam, hogy a futóverseny után lenne időd edzésre menni." "Anyaaa lefutottam egy 200 métert, meg egy 400-at, nem tudod az milyen fárasztó." "De igen tudom, én mindig 800-on indultam." "Jó, de akkor még FEJLETTEBBEK voltak az emberek!"

(U.i.: Remélem, senki nem vette komolyan a címet.)

2011. október 4., kedd

A keszeg bosszúja

Már bánom, hogy kihagytam a nyavalyás keszeget a történetből. Mert a TELJES IGAZSÁG az, hogy öt nap alatt a dachorgász fogott egy keszeget. Ez ugyan nem tompított sokat a kudarcélményén, de azért hazahozta. Így került az asztalra A Világ Legdrágább Halászleve mellé A Világ Legdrágább Sült Hala. És mivel A Világ Legdrágább Halászleve után a dachorgász már nem bírta megenni, nekem pedig nem volt szívem kihajítani a kukába A Világ Legdrágább Sült Halát, kénytelen voltam elfogyasztani. A kis rohadék viszont nyilván nem tudta elviselni, hogy nem szerepel a blogban, ezért az egyik szálkáját az ezerből beleakasztotta a torkomba. A keszeg szálkái pont úgy néznek ki, mint a nyílvesszők, melyeket - amint azt a filmekből tudjuk - nem lehet kihúzni, csak letörni, hogy ne legyenek vizuálisan zavarók míg a főhős elbúcsúzik szerelmétől. A búcsúzás gondolata csak azután ötlött fel bennem, miután már lenyeltem egy kiflit és egy zsemlét szinte egészben, szálkátlanítás céljából, ám hiába. Jó barátunk a Gugli segített, hogy életkilátásaimat felmérjem. Lefekvés előtt nagyon pozitív cikkeket olvastam a szálkák BEÉKELŐDÉSÉRŐL, valamint arról, hogyan FÚRJÁK ÁT MAGUKAT a nyelőcsövön és OKOZNAK GYULLADÁST a mellhártyában, végül HALÁLT. Ha érdekel valakit, elmondom: szálkával a torokban is lehet aludni, de úgy emlékszem szálka nélkül sokkal pihentetőbb. És még mindig itt van... Azt hiszem, a következő halat én fogom agyonverni. Élvezettel.

2011. október 3., hétfő

Halászlé fuguból

A dachorgász hozott tegnap egy kis jóindulattal másfél kilós pontyot. A dolog apró szépséghibája, hogy egy másik horgásztól kapta ajándékba (nyilván megsajnálták). Úgyhogy csak mérsékelten örült neki. Én meg mérsékelten sem.

A közeli Mosolygóstecsóban sokféle friss és finom hal kapható. FELDOLGOZOTT ÁLLAPOTBAN. A föntebb említett ponty - ha csak a napijegyeket számítjuk és az etetőanyagot nem - összesen 17500 forintba került. Ennyiért akár fugut is lehetne venni. Igaz, azt a Mosolygóstecsóban pont nem árulnak. Viszont most itt a hűtőnkben a világ legdrágább halászleve.

(Együttérző horgász-sorstársak számára tájékoztatásul: NEM zsörtölődtem, csak jól esett leírni, mert nem kedvelem a halszagot, a halvért és a pikkelyeket a teraszon, valamint azt a hangot amit a hal feje ad ki amikor tompa tárggyal ütést mérnek rá - és a gondolatot sem, hogy egészen addig fulladozott.)

2011. október 2., vasárnap

Ho-hó

Apusomról a múltkor már el akartam mesélni, hogy új fénycsövet vett az egyik akváriumhoz, de az áruházban sokallotta a hétezer forintot, ezért beautózott a kedvenc kisállatboltjáig, ahol csak egy ezresbe került, viszont amíg vásárolt megbüntették hatezer forintra tilosban parkolásért.

Most pedig dachorgász lett, ami azt jelenti, hogy talált egy horgásztavat, ahol MINDENKI MÁS hatalmas halakat fog, csak ő nem. Ezért durcásan visszajár, és már csúzlija is van, amivel általában etetőanyagot szoktak kilőni, de ha továbbra sem jön a méretes hal, akkor előbb-utóbb a vadkacsákra fog vadászni vele, mert nem lehet zsákmány nélkül hazatérni. És aggasztó, hogy a sok tóparton ülés mit hoz ki belőle, mert a szállóigévé lett "lófaszkák" nem kifejezetten romantikus lelkű szógazdája ma például ezt írta: "kisütött a nap és mint pici tornádók, kavarogva száll fel a pára". (Képet is küldött, mellékelve.) Attól tartok, ha ismét nem fog semmit, az állapota súlyosbodhat.