"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2011. október 2., vasárnap

Ho-hó

Apusomról a múltkor már el akartam mesélni, hogy új fénycsövet vett az egyik akváriumhoz, de az áruházban sokallotta a hétezer forintot, ezért beautózott a kedvenc kisállatboltjáig, ahol csak egy ezresbe került, viszont amíg vásárolt megbüntették hatezer forintra tilosban parkolásért.

Most pedig dachorgász lett, ami azt jelenti, hogy talált egy horgásztavat, ahol MINDENKI MÁS hatalmas halakat fog, csak ő nem. Ezért durcásan visszajár, és már csúzlija is van, amivel általában etetőanyagot szoktak kilőni, de ha továbbra sem jön a méretes hal, akkor előbb-utóbb a vadkacsákra fog vadászni vele, mert nem lehet zsákmány nélkül hazatérni. És aggasztó, hogy a sok tóparton ülés mit hoz ki belőle, mert a szállóigévé lett "lófaszkák" nem kifejezetten romantikus lelkű szógazdája ma például ezt írta: "kisütött a nap és mint pici tornádók, kavarogva száll fel a pára". (Képet is küldött, mellékelve.) Attól tartok, ha ismét nem fog semmit, az állapota súlyosbodhat. 

2 megjegyzés:

  1. szerintem indíts el neki is egy blogot, mielőtt tényleg valami rossz fordulatot venne az állapota.
    jobb ha az ilyesmiket még melegében kiírja magából.

    VálaszTörlés
  2. az alapos webes "orvosi" ismereteimre tekintettel, szerintem is szüksége van egy blogra. Meg egy laptopra, mobil internetre. Békésen blogolhatna a tópartról, hisz a halakkal nem kell bajlódnia, sőt akár valami horgászos játékot is felpakolhatna a laptopra és máris szórakoztatóbb mint a halakkal vesződni.

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.