"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2011. november 16., szerda

A pedagógia csődje

Még nem is meséltem, hogy a múlt pénteken, amikor a közös képviselő kopogtatott, éppen a hálószobában hemperegtem a deddel, és semmi kedvem nem volt előbújni. Kajla fiam megdicsőült arccal és ahhoz illő hangerővel jött jelenteni, hogy "valaki kopog, de nem engedtem ám be". "És elment?" - kérdeztem suttogva. "Nem, itt áll az ajtó előtt" - harsogta a gyerek a folyosón...

Hiába minden, már antiszociális sem bírok lenni. (Itt felidézném tegnapi beszélgetésünk egy részletét. "Azért érdekes, Anya, hogy te csak az interneten barátkozol. A játszótéren nem is szoktál?" "Hát, nem nagyon." "Miért, ott mindenki GONOSZ?")

2 megjegyzés:

  1. mond meg, hogy tartod magad a tanításodhoz, miszerint "idegenekkel nem beszélünk" :D

    VálaszTörlés
  2. valójában a virtuális homokozóban is vannak gonoszok, csak rájuk nem kötelező mosolyogni:-)

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.