"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. január 2., hétfő

A híd

Szilveszterkor a dedet kivéve az összes gyerek bulizni volt, én meg alig tudtam éjfélig ébren maradni. Most nagyon öregnek érzem magam. (Ez nem túl jó kezdés 2012-re.)
Előtte két napig pusztultam bele az aggodalomba a nagyfiú miatt, mert először történt, hogy szülői felügyelet nélkül szilveszterezett a barátaival. Biztos voltam benne, hogy LE FOG ESNI A HÍDRÓL. Mindenki kiröhögött. Merthogy állítólag az nem olyan könnyű. De én már pezsgőztem a Lánchídon, és igenis bármit el tudok képzelni a fiamról.
Negyed tízig bírtam. (Az az elvem, hogy buli közben senkit nem zavarok telefonálgatással.) Felhívtam. És a hangjából úgy tűnt, hogy a híd túl messze van. Megnyugodtam.

9 megjegyzés:

  1. Hogy telik az idő!

    (ugye ezt nem gondoltad komolyan?:D)

    VálaszTörlés
  2. Ja és majd az órát is állítsd be kérlek. :)

    VálaszTörlés
  3. Ez jobb? :) Óra lesz mindenképp :D

    VálaszTörlés
  4. (mondom én, h jobb volt a blog.hu. :D)

    VálaszTörlés
  5. Jaj ez meg jósol. Elmegyek ebédelni mielőtt rémálmaim lesznek a háttérképeidtől. :)

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.