"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. február 22., szerda

Akarsz-e játszani

Van egy pici Micimackó-házikónk. Vagyis nem is házikó, hanem egy egész színes, szétnyitható és összecsukható komplexum, külön kis lakás-kuckó a csacsi öreg medvének, meg Malackának, Fülesnek, Nyuszinak, Bagolynak, Kangának és Zsebibabának. És persze apró játékfigurák is vannak hozzá (sajnos Malackát és Kangát épp nem találom). És ki lehet nyitni a szekrénykét, lehajtani az ágyat, van libikóka és titkos lejáró, és ha ráállítom a mackót a hídra lehet forgatni mintha nézné a patakban úszó faágat... szóval szuper. Tegnap elég sokáig játszottam vele, bár kissé zavart a ded, aki mindig leszedte az állatokat amikor azok épp reggeliztek volna...
Sajnos, sosem ment jól nekem a gyerekekkel való játék. Nem szeretek babázni, kisautókat tologatni, gyurmázni, festegetni vagy gyöngyöt fűzni, legózni is csak néha van kedvem, a társasjátékokkal a világból ki lehetne űzni, sakkban pedig egy ötéves is simán megver. Szívesen olvasok nekik mesét, verset, és birkózom meg focizok velük amíg kicsik, de a fiaimnak már nem vagyok ellenfél, és a csocsó sem igazán szórakoztató a számukra egy ilyen esélytelen partnerrel szemben. Marad a strand, mint közös játékterep (lehetőleg vízicsúszdával), meg a kalandparkok.
Ti mit szoktatok játszani a gyerekeitekkel?

11 megjegyzés:

  1. Jajj, de jó! Valaki be meri vallani, hogy untatják a játékok! Akkor ebben sem vagyok korcs.
    Képzeld el,ha mesélek, csak fejből jó, mert ha hangosan olvasni kezdek, akkor egyből ásítozom. Fejből bezzeg megy :)

    Kislányom előszedte tegnap a nagylányom barbimaradékait. Párat összeraktam neki, majd otthagytam. Én a szemét anya. De ő elvolt velük.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Na látod, mégiscsak játszótársnak szüljük a gyerekeket :D

      Törlés
  2. Tényleg :) De most én verekedjek velük? Inkább oldják meg az ilyen játékokat.

    VálaszTörlés
  3. :( szintén zenész.
    jétékban gyenge voltam mindig. (az óvodából is ki kellett, hogy vegyen anyám annak idején
    pár éve akár én is írhattam volna amit sakktól kezdve társasjétékokig itt leírtál...közös jétékokban mint szülő nagyon gyengén vizsgáztam. voltak próbálkozásaink kártyával amit utólag emlegetnek az idióta meséim...de azok se voltak mindennapos.
    ...viszont nagyon kafa babaházakat, meg bűtorokat csináltam kartonból fából. (a lányom nem volt hajlandó babázni. a barbik is csak mint a fiam eksönmenjének csajai funkcionáltak...akik ejtőernyősbalesetekben végezték...vagy filctollal arcszőrzetet kapva mint a "eksön" potenciális ellenségei pusztultak el.)
    szóval...hiába akarták a nagyszülők mindenféle gyönyörűbbnél gyönyörűbb babák vételével lányos játékokra sarkalni...nem akart babázni. a babás dolgokatt monopol helyzetben egy csecsmőkori zöld plüsskutya pótolta. ("zombi" volt a neve) az ő méretéhez épültek a baba kellékek. még kerti fabudija is volt.
    ...aztán jött be a nagy átok a számítógép nekem is nekik is újdonság volt, eleinte összejöttünk előtte aztán később a "géppark" fejlődésével szétrobbantunk a lakás három sarkába...(csak azért nem négy felé, mert a feleségem nem kattant rá erre a vonalra azóta se)
    azóta is majdnem így maradt.

    ...mostanában inkább már beszélgetünk. a lánnyal photoshopp ötleteket cserélünk,
    a fiúval meg azt játszunk hogy főzünk vagy sütünk közben megtárgyaljuk a világ dolgait nőkről politikáról világnézetről...(a lánynak konyhafóbiája van :)

    nyáron a vizibaromkodások nálunk is mennek. anyósék kiköltöztek pár éve a pilisbe...ott ástunk betonoztunk egy elég jó kis medencét, nyáron ott nagy élet szokott lenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D A szakállas barbi igazán kreatív megoldás volt a fiadtól :)

      Törlés
  4. "Tegnap elég sokáig játszottam vele, bár kissé zavart a ded, aki mindig leszedte az állatokat amikor azok épp reggeliztek volna..." na ezen még mindig csorgó könnyekkel nevetek :)

    Szoktam játszani velük. Na jó a társasokat én sem szeretem, sakkozni pedig sohasem tudtam... hát rajzművész sem vagyok...
    DE, imádok fasínekből vasútvonalat építeni, pláne ha az autópályával lehet kombinálni :) garázst készítek a kisautóknak, parkolóházban is szívesen tologatom őket, de szívesen mesélek, akár könyvből akár csak úgy fejből, jó összebújva JimJam-mesét nézni.
    Amit viszont nem szeretek: homokozni... labdát dobálni... (persze ha ez a kérés akkor megadom magam)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) A legóvonatozást szeretem. Az ikeás fasínekkel a múltkor már szemeztem az áruházban, de Apusom azt mondta h egyelőre nem kell több lófaszka :)

      Törlés
  5. Szuper ez a házikó, de inkább a nagylánynak, vagy neked, vagy nekem, aki még 8.-ban is babáztam.
    Mind a ketten jól mulatnátok a saját gyártású kuckóban. Elég hozzá az étkezőasztal és egy pléd. Alatta összebújva akár elemlámpával nézegethetnétek a neked is oly kedves könyveket.
    Ez nem igényel új lófaszkákat.
    A gyerek a nagyobb gyermektől tanul játszani. Ha ezt tanulni kell?
    Annak idején én is voltam pap, vőlegény, orvos, idegen néni a liftben. Élveztem is, de egy nagy- vagy kis tesóval jóbblett volna neki. És nekem is. :)
    Nekem nagy szerencsém volt. A szomszédban négyen voltunk kb. egykorú lányok. Volt egy üres nyárikonyha- Julis tudja mi az-. Értékes májkrémes dobozok, befőtteket lezáró tányérok, botok, kidobott törött kanalak, víz, homok, téglapor. Főztünk, játszottuk a felnőttek életét. Reggeltől estig.
    Valaki mindig megetetett. A felnőtteknek dolguk volt.
    És ez nem a mi szórakoztatásunk volt. Ha bevontak a saját dolgukba-tésztát gyúrni ritka élmény volt.
    Mi szabadok és boldogok voltunk kislófaszkák nélkül.
    Mindenből játék lett, amibe beleképzeltük.
    Összejöttünk az utcában és lagzit rendeztünk, még a busz is megállt amikor a templom előtt jártunk.
    Talán a felnőttek élete sem olyan jó játéktéma ma már?
    A gyerekek viszont szeretnek játszani hagyni kell őket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A házikót a ded szedte elő a nagyok "kinőtt" játékai közül :) Szeret a többiekkel játszani, és amíg meg nem unják, szívesen játszanak ők is vele (kuckót is szoktak építeni neki), de a sok év korkülönbség miatt nem partner a számukra.
      Érdekes egyébként, h míg mi annak idején tényleg mindig kitaláltunk magunknak valami szórakozást, milyen szinten képesek unatkozni a "mai gyerekek", ha épp nem jutnak számítógéphez vagy tévéhez.

      Törlés
  6. Születésnapomra megleptem magam egy nagy vagon duplo kockával. És miközben kibontakoztatnám szunnyadó kreativitásomat csodálatos épületköltemények gyártásával, szörnyen frusztrál, hogy a kétéves lányom folyton "segíteni" akar. Miért nem képes inkább a törpikékkel játszani??? :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ez az, a játékokban leginkább a gyerekek zavarják az embert.

      Törlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.