"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. április 27., péntek

Kajla kirándulni megy

- Anya, a vonat 19:11-kor indul. Mikor érünk oda?
- Hová mentek?
- Nem tudom.

Tivadar és a tavaszi zsongás, apró problémával

Megint jó nagyot futott a fűben.
Aztán összeengedtük a szomszéd nyulával.
A szomszéd tudta, hogy az övé baknyúl, én (eddig) nem voltam egészen biztos benne, hogy Tivadar is az.
Orrba-szájba - elemezte a kialakult testhelyzetet tárgyilagosan a Párductermetű.

2012. április 26., csütörtök

A Google utolsó hét napja - szinopszis

Ezennel felajánlom ezt a vázlatot egy forgatókönyvírónak.
Ha Hollywoodban bárki meggazdagszik belőle, számítok a hálájára egy zöld mazda ötös és egy barbadosi családi nyaralás formájában.

A Google utolsó hét napja (thriller)


A tulajdonképpeni főszereplőt nem látjuk, csak a film kezdetén és végén a kezét a klaviatúra fölött, amint megnyomja az entert. Az első enterrel egy tökéletesen pusztító vírust küld az internetre, amely feltöri az összes postafiókot, és tartalmukat mindenki által elérhetővé teszi. A magánéleti titkok kiszabadulnak, kis aljasságok, csalások, hazugságok, hűtlenségek tudata kezdi mérgezni a levegőt és napról napra egyre inkább felizzik a gyűlölet az emberek között. Házastársak, szeretők, rokonok, szomszédok, kollégák támadnak egymásra, előbb csak veszekedéseket mutat a kamera, majd elcsattan az első pofon és nem kell sokáig várni a gyilkosságokra sem. Az első nap még ritkák a tragédiák, de az idő előrehaladtával lassan már senki sincs biztonságban a világ "civilizált" részén. A hatóságok közben természetesen keresik a vírus ellenszerét, de nem találják, a Google-t pedig jogi okok miatt nem állítják le. Az ötödik napon már kijárási tilalom van, akadoznak a közszolgáltatások, az egészségügy képtelen megbirkózni a következményekkel, mindenütt halottak stb. A hatodik napon a nyomozók a főszereplő közelébe kerülnek, de már nyilvánvalóan nem sokat érnének azzal sem, ha elfognák és rákényszerítenék a vírusirtásra. Azt viszont nem tudják, hogy a titokzatos hacker számára ez csak játék volt, ám most arra készül, hogy egy újabb vírus segítségével végzetes atomcsapást indítson a világ több létesítményéből egyszerre. A hetedik napon a Google keresőfelületén megjelenik az erről szóló üzenet, és pár óra múlva a főhős ismét, utoljára megnyomja az entert.

2012. április 25., szerda

Hörrr

Basszus, vajon az emberek tényleg azt hiszik, hogy a KÉREM ITT VÁRAKOZZON táblának semmi funkciója nincs egy gyógyszertárban, csupán az Ottácsorgokaholkedvemtartja Állampolgári Jog megnyirbálására irányuló kísérlet???

2012. április 24., kedd

Csap és reneszánsz

Két ötöse van énekből. Az egyikre büszke, mert azt a középkor zenéjéről írott esszéjére kapta.
A másikra nem annyira büszke, mert azt a csapra kapta.
Úgy lehet énekből csapra ötöst kapni, ha addig csöpög, amíg a tanárnő már nem bírja tovább idegekkel és azt mondja, hogy ha valaki el tudja zárni a csapot, az kap egy ötöst.

Nosztalgiapercek

Nem tudom, hogy jutott ez ma eszembe, Nagymamámtól hallottam gyerekkoromban... ezer éve.
(Verselemzésből meg lenne még mit tanulnom...)

2012. április 23., hétfő

2012. április 21., szombat

Négyhagymás tócsni

az Anti-gasztroblogger sorozat folytatódik

Szándékom szerint ezzel most örökre beírom magam a receptgyűjteményekbe, az anti-gasztrobloggerséget mégsem adom fel, mert az ember legyen hű az elveihez és a tehetségtelenségéhez.
Az ételköltemény nevét - a háromsajtos pizzához hasonlóan - a felhasznált négyféle hagymáról kapta, úgymint: vörös-, zöld-, fok-, és medvehagyma. A többi hozzávaló a tócsninál szokásos krumpli, tojás, liszt, só és bors. (Sütéshez olaj.)

Köszönöm a lehetőséget

Túl sokat panaszkodtam mostanában a valójában angyalian kedves, udvarias, csöppet sem bosszantó gyermekeimre, és mivel minden fejben dől el, kijelentem, nagy örömet szerzett nekem a ded, midőn tegnap a mosógép kifolyócsövét a mosdókagylóból a földre helyezte, hiszen így egy teljes mosóprogramnyi vízzel igazán szépen kitakarítottam a négy érintett helyiséget este fél tíz és fél tizenegy között, felettébb hasznos volt ez, mivel már régóta halogattam egy valóban precíz felmosást, amelyre az átlag másfél centi magasan álló lé tökéletes alkalmat adott.

Héja, héja...

Tudom, szörnyen finnyás gyerek voltam annak idején, és nekem is le kellett szedni a paradicsom héját és kimagozni a szőlőt... de a dednek akkor sem fogom meghámozni a kukoricaszemeket!!!

Hálátlan kis pöcs

Na igen.
És én vagyok az anyja.
(A legidősebb versenyzőről van szó.)

2012. április 20., péntek

Spam

Kajla a múltkor írt kábé tizenöt nemvicces hozzászólást, aztán meguntam törölni és kispameltem. Szerintem durva, ha valaki spamnak nyilvánítja a saját fiát, furdalt is a lelkiismeret.
Tegnap viszont majdnem élőben is kispameltem. Az Erőszakikat néztük, és amikor a nyakon lőtt Ken (Brendan Gleeson, akire A Guardistában figyeltem fel, pedig például Alastor Mordon is ő volt a Harry Potterben) leveti magát a toronyból és elég látványosan a kövezetbe csapódik, akkor a Kajla - több hasonló korábbi felvetése után - megkérdezte, hogy EZ TÉNYLEG ILYEN-e... Hát mit lehet erre felelni vazze? "Nem tudom, kisfiam, még sosem zuhant mellém a macskakőre senki ötven méter magasból."

2012. április 19., csütörtök

Akciós sírkő

A bolt felé egy kőfaragó háza előtt visz az utam. A kiállított sírkövek között hónapokkal ezelőtt feltűnt egy akciós darab. Azóta újra és újra megnézem, ott van-e még. Igen. Talán azért nem veszi meg senki, mert már rajta van egy néni fényképe, és a környéken nem halt meg mostanában senki, aki hasonlítana hozzá.

Kisvakond és a kulák - műelemzés


Mivel a sorozat harminc-negyven évvel ezelőtt készült, nem meglepő, hogy Kisvakond a szocialista ember- illetve vakondeszmény megtestesítője. Ez a Kisvakond és az esernyő című részben mutatkozik meg leginkább.
(4:25-nél) Kv meglátja a kulákot, aki dinnyét árul. Kv tudja, hogy ez nem helyes, hiszen ezzel a nyerészkedő magatartással a kulák az ÉN-t a MI elé helyezi. Kv azonnal cselekszik: egyszerűen ellop - vagyis kollektivizál - a kuláktól egy dinnyét, felvágja (ezután a kést hanyag mozdulattal visszahajítja), és szétosztja az erdő állatközösségének. Csakhogy a kulák észreveszi hogy a dögök zabálják a dinnyéjét, és éktelen haragra gerjed. Nyilván azért, mert még nem elég fejlett ahhoz, hogy le tudjon mondani a magántulajdonról, mint egy túlhaladott világ csökevényéről. Üldözőbe veszi Kv-ot, ám alaposan pórul jár, részben a saját ügyefogyottsága, részben a kollektíva gyors helyzetfelismerése és összehangolt támadása miatt. A szövetségbe forrt szabad állatok jól kiröhögik a kulákot, aki végül a maradék dinnyéit is elveszíti, így lehetőséget kap arra, hogy magába szálljon és erkölcsileg feljebb lépjen, alárendelve magát egy jobb világ építésének.
(Mielőtt valaki a Kisvakond és az autó című epizódot hozná fel ellenpéldának, emlékeztetek mindenkit, hogy az autó, mint magántulajdon, egyáltalán nem volt elítélendő, sőt. Mert.)

2012. április 17., kedd

Csodacsali

Kajlát szerencsére nem nagyon zavarja, hogy a ded gyakran szétpakol a szobájában, mivel a rendetlenség ott nehezen értelmezhető fogalom. Az sem rázta meg különösebben, amikor legkisebb húgocskája kidekorálta a nyelvtan munkafüzetét, valószínűnek tartom, hogy észre sem vette volna, ha nem szólok neki, mivel esélyes, hogy még sosem nyitotta ki. Ezért én sem szoktam parázni, amikor hallom, hogy ismét nála motoszkál, de azért egy idő után megnézem, mivel ügyködik.
Ma például hidrokristályt evett. Ami nem csoda, mert ez a növénytáptalaj olyan mint a zselés cukor és szép zöld.
Nem estem pánikba, de azért gondoltam kiderítem, miből készül.
Állítólag a "duzzadó zselé" anyaga nátrium-poliakrilát, ugyanaz, ami az eldobható pelenkákban is van. A mosható pelenkák gyártói (!) feltételezik, hogy allergizálhat, sőt esetleg mérgezést is okoz. Ettől nem nyugodtam meg, de nem evett sokat belőle, és ez már órákkal ezelőtt történt...
Egy horgászportálon is találtam cikket a Csodacsaliról, a szerző azt írja, hogy "sajnos nem sikerült előre jutnom abba a kérdésben, hogy a zselés anyag milyen hatással lehet az élőlényekre, ha elfogyasztják". Nos, a kísérlet jelenlegi állása szerint kis mennyiségben semmilyen hatása nincs.

2012. április 16., hétfő

Jó kérdések

(Nagyfiú elfelejtette, hogy ma haza kell utaznia útlevelet csináltatni, ezzel sok bonyodalmat okozott, viszont stressz-levezetésként megírtam a válaszokat cucka/Proust kérdőívére.)

1. Mikor nevetett utoljára úgy igazán, teljes szívből?
Tegnap. A gyerekek kiengedték Tivadart, aki egészen megőrült és métereseket szökellt a fűben. (Mind horizontálisan, mind vertikálisan, illetve néha a kettőt egyszerre.)

2. Mikor sírt utoljára?
Bocsi cucka, csak a kérdéseket másoltam tőled, de itt muszáj kopiznom, mert ugyan nem egykönnyen hatódom meg, ám Benedek történetét én is végigbőgtem a múlt héten.

3. Min tud igazán felháborodni?
A hazugságon és csúsztatáson. Ha a gyerekeim követik el, hamarabb túlteszem magam rajta, mint amikor a sajtó.

4. Minek tud leginkább örülni?
A sikereknek. Lehet másé is, ha megérdemli.

5. Mi az, ami a legjobban elkeseríti?
A saját hibáim és korlátaim.

6. Mi a kedvenc színe?
Zöld.

7. Mi a kedvenc étele?
Tócsni.
Vagy nem is tudom, most nem vagyok éhes és ilyenkor ezt nehéz eldönteni.

8. Mi a kedvenc itala?
Tequila.

9. Ki a kedvenc zeneszerzője/zenésze/együttese?
Pár éve még a Kispált mondtam volna, a Pál utcai fiúkat, vagy a Quimbyt, esetleg hangulattól függően Cseh Tamást vagy az Európa kiadót. Mostanában ritkán hallgatok zenét, azt élvezem amikor csend van körülöttem.

10. Ki a kedvenc írója/költője?
Nem szeretem a kedvences kérdéseket. Szerintem kedvencei főleg a tiniknek vannak, és már elég rég nem vagyok az.
Először nagy neveket akartam írni, de inkább legyen Rejtő Jenő, az egyetlen író, aki még a fogorvosi váróban is képes megnevettetni, és Papp Márió, akinek a legtöbb verse mintha pontosan az én gondolatom lenne.

11. Ki a kedvenc festője?
Nem ismerem a festészetet eléggé ahhoz, hogy kedvenc alkotóm legyen.
De nagyon megkedveltem azokat az erdélyi szakembereket, akik annak idején egy beázás után hétszer (!) festették le aranysárgára a nappalinkat, hogy eltüntessék a foltokat a mennyezetről.

12. Melyik a kedvenc filmje?
Jaj, még egy kedvences kérdés... Sötét zsaruk, Addams family, Shop-stop.

13. Mi az a hiba, amiért a leginkább elnéző tud lenni?
A betűhiba.

14. Mi az a hiba, amit nem tud megbocsátani?
A kioktató modor.

15. Kivel nem szeretne találkozni a szaunában?
Körömgombával.

16. Kivel békülne ki a legszívesebben?
Nem tartok haragot.

17. Kik azok a történelmi szereplők, akiket csodál?
A "tiszták hősök szentek"... Szerencsére túl sokan voltak ahhoz, hogy felsoroljam.

18. Kik azok a történelmi szereplők, akiket a leginkább megvet?
A gerinctelen gyáva hazaáruló talpnyalók. Sajnos ők is nagyon sokan voltak.

19. Kit vagy kiket tart hősnek a mindennapi életben?
Akik hűek az elveikhez, és derűvel viselik a megpróbáltatásokat is.

20. Melyek Ön szerint egy férfi legfontosabb tulajdonságai?
Vicces, intelligens, kedves, és lehet rá támaszkodni.

21. Melyek Ön szerint egy nő legfontosabb tulajdonságai?
Érti a férfi vicceit, becsüli a férfi eszét, nagyra tartja a férfi kedvességét, és hagyja magát néha támogatni.

22. Mit tart Ön a legfontosabb erényének?
Azon vagyok, hogy jól érezzék magukat körülöttem az emberek. 

23. Mit tart Ön a legnagyobb hiányosságának?
Azt, hogy nem mindig tudom kezelni a (hirtelen) haragom.

24. Mi az, amitől a legjobban fél?
Hogy nem bírom megvédeni a gyerekeimet.

25. Hol élne a legszívesebben?
Mindegy, csak ott legyenek azok is, akiket (és amiket) szeretek. Szóval, nem mehetek túl messzire.

26. Hogyan képzeli el a földi boldogságot?
Koktélospohár, pici ernyővel.

27. Történt-e az Ön életében igazi csoda?
Legalább öt. Valójában számtalan.

28. Miben vagy kiben hisz Ön?
Istenben. És hogy az igazság tényleg Odaát van.

29. Milyen feliratot látna szívesen a sírkövén?
Nem szeretnék sírkövet. Megértem a temetőlátogatókat, de nem tartozom közéjük. És ezen halálom után sem kívánok változtatni.

30. Ha visszamehetne a múltban egy tetszőleges korra vagy napra, melyiket választaná?
Az attól függ, hogy módosíthatnék-e valamit. Ha csak nézőnek mehetnék, egy vicces napot választanék a saját életemből. Például egy főiskolai buli napját.

31. Ha előre mehetne a jövőben egy napra, évre, évszázadra, melyiket választaná?
Kösz, inkább nem.

32. Mit kívánna magának egy jó tündértől?
Tökéletes, sosem romló fogsort. (Valódit, nem protkót.)

33. Kinek a sorsára cserélné el az életét?
Senkiére. A sorsunk attól izgalmas, hogy nekünk kell végigcsinálni.

+1
 34. Kinek tenné fel ezeket  a kérdéseket?
Bárkinek. Érdekelnek az emberek.

Amikor egy álom valóra válik

Nem tudom normális dolog-e, ha az ember takarítógépet kér a (közelgő) névnapjára, de az biztos, hogy majdnem annyira emlékezetes programot eredményez, mint egy gyertyafényes ünnepi vacsora.
Na szóval az történt, hogy a múlt csütörtökön beszaladtunk a barkácsáruházba egy darab deszkáért (!), és mitadIsten, épp akciós volt az a kisebbfajta magasnyomású mosó, amire vágytam...
Aztán tegnap már nem esett az eső, így végre kipróbálhattam.
Nyilván senkit nem ér váratlanul az információ, hogy a magasnyomású mosó magasnyomású vízzel mos. Vagyis víz jön belőle. Sok. És ha a terasz nem lejt a kert felé, akkor a dzsuvás víz a teraszon marad. Valamint az is, ami az ablakmosásnál folyik le.
És azt gondoltátok volna, hogy a gilisztában olyan erős ragasztóanyag van, amely ellenáll 110 bar nyomásnak?
Összefoglalva: a 110 bar NEM szedi le a burkolatra száradt gilisztákat, és NEM tisztítja a grillrácsot, ámde meghámozza a műanyag bútorokat, fél másodperc alatt szétkapja a napelemes kerti lámpát, sitty-sutty nyomtalanul (gyökerestül) eltünteti a füvet, az viszont szerencsére nem derült ki, hogy mit csinálna a Párductermetű kezével, pedig nagyon kíváncsi volt rá.
Igazából remek dolog, ajánlom mindenkinek mert motyitól eltanultam a vérgeciséget, megfontolandó azonban, hogy vasárnap a déli órákban használjuk-e, midőn szomszédaink a vendégeikkel sziesztáznak a kertjükben, és ehhez feltehetőleg nem egy ütvefúró-féle zúgást szeretnének hallgatni, miközben koszos vízpermet száll feléjük.
Epilógus: hosszú órák múlva, miután rendet raktam, és az ablakokat-teraszajtókat is csillogóra töröltem, hazaért a Családfő a horgászatból. Erősen hiperventilláltam, amikor megláttam a pontyot. A ponty is, szegény, de ő már nem sokáig...

2012. április 14., szombat

Végsebesség

Út közben jutott eszembe, hogy a főni feltett krumpli alatt maximumon felejtettem a gázlángot.
Igazán sajnálom, hogy nincs sebességmérő a rolleremen.

2012. április 13., péntek

Haljunk hamarabb!

Hazánkban ma a várható élettartam a nőknél 78, a férfiaknál 70 év.
Ha nem akarjuk magányosan tölteni utolsó nyolc évünket, tennünk kell ez ellen!
A leggyakrabban említett okok ismeretében egyszerűbb nekünk, hölgyeknek változtatni.
Tehát:
  1. Igyunk, dohányozzunk, drogozzunk többet!
  2. Együnk mérték nélkül, minél zsírosabb ételeket!
  3. Építsünk karriert, küzdjünk szüntelenül a ranglétrán való előbbre jutásért, tudatosítsuk magunkban nap mint nap, hogy mi vagyunk a családfenntartók!
  4. Lehetőleg több partnerünk legyen egyszerre, ne feledjük, hogy a monogámia csökkenti az önértékelésünket!
  5. Soha ne beszéljünk senkinek a lelki problémáinkról, hadd nyomasszanak!
  6. Szedjünk rendszeresen tesztoszteront!
Az új mozgalomba bárki bekapcsolódhat, aki elég erőt érez hozzá, hiszen a feladat csöppet sem könnyű.
(Vagy esetleg lehet jobban vigyázni a pasikra.)

(A mozgalom tudományos alapjainak lerakásakor használt, a férfihalandóbbság okairól szóló cikkeket ugyan nem tüntettem fel lábjegyzetben, de a gugli segítségével megtalálhatóak.)

2012. április 11., szerda

Pikkelymentes terasz 2.


Ilyet szeretnék. Vagyis hasonlót, kisebbet. Szerintetek jó?
(Nem a pasi, hanem a tisztítógép.)

Pikkelymentes terasz...

Alku

K.: Nem locsollak meg.
É.: Pedig vettem csokitojást.
K.: De nincs mivel.
É.: Meglocsolhatsz a parfümömmel.
K.: És kapok pénzt?
É.: Csokitojást kapsz.
K.: A Mama adott pénzt.
É.: A Mama nagyon kedves. Én nem.
K.: Most nem tudok bemenni a parfümödért, mert alszik a baba.
É.: Majd meglocsolsz később.
K.: És akkor kapok pénzt?
É.: Mondom, hogy csokitojást kapsz.
K.: Inkább vízzel locsollak meg. Akkor kapok pénzt?

2012. április 10., kedd

Mission impossible

A biciklis gyerekülést még tavaly kaptam, a szülinapomra, ám kipróbálása a zord időjárás miatt elmaradt. A múlt héten aztán végre rákerült a bicajomra. Felszerelése alapesetben nem ördöngősség, de az én harmincéves Csepelemre inkább az a fekete vas hegesztett ülőke illene, amiben még bennünket szállítottak atyáink, ezért ragaszkodtam hozzá, hogy Szakember (mellesleg barát) végezze a műveletet. Mint kiderült, nem alaptalanul, mert a Szakembernek is legalább félórába telt, ráadásul a szuperülés egyik praktikus tulajdonsága - hogy használat után egyetlen mozdulattal lepattintható - megszűnt létezni. Ennél is nagyobb baj viszont, hogy az ülés súlypontja elég magasra került, és ettől az egész jármű rendkívül labilissá vált, úgyhogy komolyan kételkedni kezdtem abban, hogy valaha is egyensúlyba tudom-e hozni.

2012. április 7., szombat

Aki kétszer rest, egyszer sem fárad

Jelentkezzen, aki a saját életéből tud példát mondani arra, hogy "a rest kétszer fárad"! Nekem semmi ilyesmi nem jut eszembe.
Ellenben.
Ha nem lettem volna rest, és idejében elvégzem a tavaszi nagytakarítást ablakpucolásostól és terasz-takarításostól, valamint gondosan beszerzem és előkészítem péntekre a halat, akkor valószínűleg most igen komoly lelki akadályok tornyosulnának előttem a húsvéti örömöt illetően.
Mert tegnap a Családfő a Párductermetűvel és annak barátjával horgászni ment, és teljesen szokatlan módon nem zsákmány nélkül tértek haza, hanem hatalmas potykákkal, amelyeket természetesen azonmód fel is dolgoztak a teraszon, miután nyakig sárosan behordták a bűzösen csöpögő cuccokat, és átmasíroztak a lakáson, majd a Párductermetű még kétszer végigvonult a több helyen is elvágott kezével.
Tehát az, hogy a földdarabokkal tarkított padló és szőnyegek, a véres-pikkelyes-ragacsos terasz, valamint a rántott hal sütése után olajtól csúszó, prézlivel telehintett konyha miatt nem támadtak gyilkos indulataim, pontosan annak köszönhető, hogy a tökélyre vitt ünnepi előkészületek helyett bicajozni tanultam a deddel az újonnan felszerelt gyerekülésben (erről majd még külön írok).

2012. április 6., péntek

Mégis inkább csokinyulat kellett volna venni nekik

Próbáltatok már cipőt vásárolni három fiúgyermeknek egyszerre?...

Ez tetszik.
De kisfiam, ez ronda.
Akkor is ez tetszik.
Nem veszek fröccsöntött műanyagot ennyi pénzért.
Jól néz ki.
És ezek? Ezek legalább meg vannak varrva.
De nem tetszenek.
Hiszen huszonötféle van belőlük.
Egyik sem tetszik. Ez a jó.
Ez olyan mint egy tornacipő.
Nem baj.
De baj. És két hét múlva szét fog menni.
Akkor szétmegy.
Nem veszek cipőt nyolcezerért két hétre!
Ez is szétment, pedig ezt is te vetted.
De többet nem veszek.
Akkor vegyél lacostot.
Nincs harmincezer forintom egy cipőre.
Pedig az tovább tartana.
Talán igen, talán nem. De nincs rá ennyi pénzem.
És ez?
Ez vacak. Látod milyen vékony az orra?
De én nem szoktam focizni.
Akkor is szétesik. Itt vannak ezek. Jó erősek.
Pfúj.
Miért pfúj? Szépek.
Nem. /Sértődötten el./
És te, fiam, neked is kell cipő.
Nem kell, van.
Dehogynem, legalább két pár cipőd legyen, hogy váltogathasd.
Nem kell.
De igen. Keress olyat, ami tetszik.
/Tovább lézeng. Negyed óra múlva, tétován:/
Ez?...
Tetszik?
Lehet...
Próbáld fel.
Ööö...
Ülj le és próbáld fel.
Aaa...
/Tíz perc múlva./
Na? Milyen?
Nem tudom.
Hát kicsi, nagy, kényelmes?
Nem tudom.
Vedd fel a párját is és sétálj benne.
Aaa...
/Újabb tíz perc./
Na milyen?
Nem tudom. Furcsa.
Hogyan furcsa??
Nem tudom.
Nagy?
Lehet.
Akkor hozok kisebbet.
/.../
Na, ez jó?
Nem tudom.

És így tovább.
Végül a háromból egy kapott cipőt.

Sosem voltam jó állathang-utánzó

Tavaszi hevülettel búgtak a gerlék. A lányom hallgatta egy ideig, majd lelkesen így szólt: nahát, mennyi bagoly!

2012. április 2., hétfő

Egy link - egy kérdés

Hány jó tanárt ismertek?


Frissítés:
Rendhagyó módon nem kommentben válaszolok az első két hozzászólásra, hanem itt.
A másodikkal kezdem. Szittyazoli azt kérdezi, hány jó szülőt ismerek.
Ha elolvastad a linkelt bejegyzést, kiderülhetett, hogy nem szakmai profizmusról beszélek, hanem “csak” szeretetről. Vagyis a kérdés helyesen ez lenne: hány szülőt ismersz, aki szereti a gyerekét?
Sokat.
Kendemami a saját gimnáziumi tanárait említi. Elhiszem. Én is szinte kizárólag remek tanárokra emlékszem.
DE. (Amit az eredeti bejegyzésből végül kihagytam, most leírom.) Én jó kislány voltam. Ideális diák: szorgalmas, lelkiismeretes, tekintélytisztelő, kedves, udvarias. Az ilyen tanulót nem kunszt szeretni...
Sajnos azt hiszem, mást tapasztalnak a jó kislányok és mást a rossz kisfiúk szülei.

Igen, ő az, hazaért

Amikor este ajtót nyitottam a Kajlának, éppen a lámpát próbálta felkapcsolni a lépcsőházban.
A homlokával.

Remélem még időben szólok

Ha felkérnek köztársasági elnök-jelöltnek, nem vállalom.