"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. július 15., vasárnap

Pasimemória

Szerda éjjel hatalmas vihar volt, a mennydörgések mintha az egész házat megrengették volna, még sosem hallottam ilyen borzalmas égzengést, aludni nem, csak el-elszundítani bírtam. Az egyik különösen brutális dördülésre a Családfő úgy összerezzent, hogy fél méter magasra ugrott fektében, majd szorosan hozzám bújt, miközben alsógatyára került barna csíkról motyogott.
Most így emlékezik vissza: "felébredtem, és gondoltam nagyon megijedtél, ezért átöleltelek".

1 megjegyzés:

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.