"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. szeptember 3., hétfő

Jó buli volt

Mások napok (hetek) óta óvoda- és iskolakezdési lázban égnek, ezért elmesélem, nálunk ez hogyan volt idén. (Azt csak megemlítem, hogy a négy intézményköteles gyermek közül a múlt hét elején kettőnek még nem volt intézménye. Ez egyáltalán nem vicces sztori, meg amúgy sincs kedvem írni róla, mindenesetre remélem, hogy végső soron, hosszú távon, valamilyen formában még a javunkra válik...)
Tanszereket nem vettem, egyetlen ceruzát sem - elég szép gyűjteményem van ilyesmiből a korábbi éveknek köszönhetően. A két kollégista a suliban kapta meg a tankönyv- és füzetcsomagját, a könyvek egy részét negyed óra alatt gyorskötöttem, a többit majd megcsinálják ők. (Vagy nem.) A délutánt azzal töltöttem, hogy elrendeztem az ágyukat, a szekrényeiket, polcaikat, valamint háromszor egy órát álltam a két szülői értekezleten és a Veni Sanctén (évnyitó szentmise). Szóval fél nap alatt letudtam mások többheti iskolakezdési felkészülését, ami akkor is főnyeremény, ha este kipukkantam mint egy lufi.
Tulajdonképpen hálás vagyok az én öreg lábaimnak, hogy bírták az ácsorgást meg a lépcsőzést - a Nagyfiú szobája a második emeleten van, de Kajláé a negyediken, és hát nem egyszer kellett felmenni (sőt felrohanni) - a délelőtti lovaglás után. Ja, mert a Családfő kitalálta, hogy járjunk lovagolni, ami remek közös program, de lehet, hogy nem pont erre a napra kellett volna időzíteni az első alkalmat, amikor rég elveszettnek hitt izmokat mozgat az ember intenzíven. (Egyébként kedvesen és megértően bántak velem, előre szóltam, hogy a világ legtehetségtelenebb lovasa vagyok.) Szóval aki még sosem lovagolt, nem tudja, milyen az, amikor az ember büszkén leugrik a lóról - miután megdicsérték, hogy a sok év kihagyás ellenére igazán jól ment a dolog -, aztán a lábai szétfolynak alatta, mint valami rajzfilmben.
Na és akkor jött a beköltöztetés a lépcsőkkel.
Mára felmentést kérek minden tárgyból. (Magamnak.)
Lehet, hogy holnapra is.

4 megjegyzés:

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.