"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. október 24., szerda

A Szürke

Azt hiszem, az egész családban engem zavart legkevésbé, hogy egy harmincéves Csepellel járok. A gyerekek többször megjegyezték, hogy ez a bicaj nagyon gáz, de én szerettem. Miután viszont felkerült rá a babaülés, Apusom már a ded életéért is aggódott, amit szerinte némiképp veszélyeztettem a labilissá vált járművel. Ezért kaptam a Szürkét. A Szürke miatt egyelőre csak az én életem került veszélybe, mert amíg nem szokom meg, hogy nincs rajta kontrafék, nem rakjuk át rá a gyerekülést. Már gyönyörű majdnem-borulásokat és majdnem-ütközéseket sikerült összehoznom vele, viszont szinte az első pillanattól rajongok érte. Még akkor is, ha a váz és a kormány formája miatt szakasztott úgy néz ki, mint egy guruló kondigép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.