"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. október 15., hétfő

Mint macskát...

Na pontosan úgy hajítottam ki őket tegnap a lakásból, amikor éjjel fél 11-kor felfedeztem, hogy lelkesen igyekeznek valamit elásni az egyik szobanövény alatt. A bűztől csak részleges talajcserével és hosszas szellőztetéssel tudtam megszabadulni. A Családfő rendkívüli önuralommal röhögés nélkül, derűsen figyelte, amint szitkozódva, egy karóval kergetem szobáról szobára a cuki cicamicákat, akiket nem pont ezzel a névvel emlegettem, a szülőanyjukkal együtt.

Itt még szerencsés benti macs:

Bloggercica

Itt éppen kevésbé szerencsés benti macs:

Fojtogató szeretet, nem átvitt értelemben

És itt már pórul járt kinti macs, esőben, gombával (eredetileg azt akartam megmutatni, milyen szép gombák nőttek a kertünkben, de belemászott).

1 megjegyzés:

  1. Biztos, hogy gomba? A pónis kép után én már semmin sem csodálkoznék...

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.