"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. december 25., kedd

Szerencsés karácsony

A szeretet és jókívánságok ellenére ilyenkor sem vész ki az emberiségből a kárörömre való hajlam, ezért elmesélem a tegnapi estém mélypontját.
Előrebocsátom, hogy náthás vagyok.
Továbbá a Dédi háza előtt nincs közvilágítás.
Szóval túl voltunk a másfél órás, sokfogásos vacsorán, s a Ded, aki egész nap nem aludt, és ezért egy picit a szokottnál is antiszociálisabb volt, végre leszállt az ölemből.
Rezignáltan nyugtáztam, hogy megint belekent valami kaját a nadrágomba. Letöröltem.
Aztán egy másik foltot is észrevettem. Letöröltem.
Az ingem ujjáról is.
A pólómról is... Ekkor gyanakodva megszagoltam...
Nos, már negyedik éve veszek részt Apusom családjának hagyományos nagy karácsonyozásán, és azt hittem, sosem leszek többé annyira zavarban, mint az első, bemutatkozó alkalommal, de akkor még nem sejtettem, hogy egyszer majd végig fogom ülni mennybőlazangyaltól rántotthalon át ajándékbontásig (tudtomon kívül) NYAKIG KUTYASZAROSAN.
Ha valaki azt gondolja, hogy a gyerekekről való erőltetett beszélgetésnél kellemesebb vastagon feltapadt kutyaszart súrolni a cipőnkről, a nadrágunkról, a táskánkról, valamint a gyermekünkről, hát az téved. És nem kellemes az est további részét úgy tölteni, hogy kutyaszarszagú pára száll fölfelé a csuromvizes cipőnkből és nadrágunkból. És egyáltalán nem kellemes, ha a meghitt ünnepi hangulat helyett folyton egy kutya és egy vasdorong sűrű találkozása jár a fejünkben.
És a kocsiban nincs illatosító. Úgyhogy elég gyorsan száguldottunk visszafelé a ködben. De szerencsésen hazaértünk. Biztos nem véletlen.

11 megjegyzés:

  1. és az első alkalom után nem rendszeresítettél egy másik nadrágot a táskádban?

    nálunk a gyerekek elég hajlamosak voltak a bukásra, váltóruha mindíg volt nálunk, nekik. Nos a büdösődő anyatej szaga sem a legjobb, főleg, ha azt a bevásárlóközpontban árasztod magadból.

    :-)

    Boldog karácsonyt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eddig még egyszer sem voltam büdös :) Legalább is remélem :D

      Törlés
  2. anyus, akkorát röhögtem, bocsi:-)))
    SZERENCSÉRE ezen is tudsz nevetni. vagy legalábbis nevettetően írni:-))

    boldog (kutyaszarmentes) további ünnepeket:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondom h nem vész ki :D
      Köszönöm, nektek is :) Azt hiszem, most két napig nem megyek az utcára.

      Törlés
  3. Valamelyikbe lépni a néphit szerint kimondottan szerencse. Csak már elfelejtettem, hogy melyik. Gondold azt, hogy a kutyasz.r.

    VálaszTörlés
  4. Utólag jót kuncog rajta az ember, de abban a pillanatban borzasztó kínos... Egyszer üzleti tárgyalásra mentem a főnökömmel és a kollégáimmal. A 3 órás autóúton szagolgattam (szagolgattuk) hogy mi a fene lehet ez a büdös ... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én állásinterjúra menet léptem bele egyszer.
      Jót tett az amúgy is ingatag önbizalmamnak :)

      Törlés
  5. Szerencsét hoz! te kis mázlista. Én legalább egy igen jót kuncogtam a dolgon, "megaranyoztad" a napom. (Mondjuk a szagot nem éreztem.)

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.