"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2012. december 5., szerda

Válásról, katolikusoknak

Eddig nem írtam válással kapcsolatos dolgokról, és ezután sem tervezem, hogy ezzel untatnálak benneteket, de most, azok számára, akiket ez valamiért érdekel, meg saját magamnak, idelinkelek két cikket.
Az első a nagyon szimpatikus nevű Martini bíborossal készült interjú, amely halála után, idén szeptemberben bejárta a világhálót "Az Egyház 200 év lemaradásban van. Hogyhogy nem rendül meg?" címmel.
Ebből a következő részlet különösen szíven ütött: "A szentségek nem a nevelés eszközei, hanem segítséget jelentenek az embereknek az úton levés pillanataiban s az élet gyengeségeivel való szembenézésben. Elvisszük a szentségeket azokhoz az emberekhez, akiknek új erőre lenne szükségük? Minden elvált és újraházasodott párra gondolok, azokra a családokra, akik a perifériára sodródtak. Ők különleges védelemre szorulnak. Az Egyház ragaszkodik a házasság felbonthatatlanságához. Kegyelem, mikor egy házasságnak, egy családnak sikerül (…). Az a magatartás, melyet ezekkel a családokkal szemben tanúsítunk, meg fogja határozni a fiatalok közeledését is az Egyházhoz. Egy nőt elhagy a férje és talál egy új társat, aki gondoskodik róla és a gyermekeiről is. Ha a szülők az Egyházon kívül érzik magukat avagy nem érzik annak támogatását, az Egyház el fogja veszíteni a következő nemzedéket."
A másikat most találtam, és hát, ööö... elég érdekes. Somfai Béla jezsuita atya gondolatai a második házasságban élő katolikusokról. Előre szólok, nagyon hosszú, és tényleg csak az érintetteknek ajánlom, mert akik nem ismerik az egyházi házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat, azok számára nem is érthető.
Nagyon leegyszerűsítve (és persze ezzel sok lényegi dolog is elvész): újabb szentségi házasságot csak azok köthetnek, akiknek előző szentségi házasságát az egyházi bíróság érvénytelenítette, és ELVILEG más szentségekhez is csak ők járulhatnak. (Ha durván profán akarok lenni, azt mondom, ők azok, akik visszakerültek a bizalom körébe...) Ám az atya szerint - és ez az, amiről azt hiszem a hívők közül is csak kevesen tudnak - amennyiben az egyházi bíróság valamiért nem érvénytelenítheti az első házasságot - ez könnyen előfordulhat, hiszen az érvénytelenítéshez két tanú, több (nem olcsó!) tárgyalás, és pontosan meghatározott, bizonyítható ok kell -, akkor lehetőség van valamiféle MUTYI-ra. Ezt persze az atya nem így írja, hanem: "amennyiben a pap a gyónó házasságára vonatkozó tanúbizonysága alapján arra a megalapozott következtetésre jut, hogy az nem volt érvényes noha a templomban kötötték meg, föloldozhatja a gyónót és az eucharisztikus asztal közösségébe is visszafogadhatja bizonyos föltételek mellett." És itt jön a számomra kissé hátborzongató rész: "ezek között a legfontosabb és a legnehezebben megvalósítható az a követelmény, hogy ezzel a hívő ne okozzon a külső fórumon a hívek számára botrányt." Lefordítva: a többi hívő, aki nem tud a MUTYI-ról, ne képedjen el azon, hogy a második, nem szentségi házasságban élő hívő szentáldozáshoz járul. Fel kell tehát oldani a többiek számára nyilvánvaló ellentmondást, mégpedig úgy, hogy "a botrány elkerülésére azt ajánlják rendszerint, hogy az Úr asztalához csak olyan helyen járuljanak az így föloldozott hívek, ahol első felbomlott házasságuk ténye nem közismert."
Paff. Szóval suba alatt megoldható, hogy áldozzon szegény újraházasodott, de lehetőleg titkolja el. (Ne beszéljen róla senkinek, járjon misére másik városban, vegyen parókát, ragasszon álbajuszt stb.)
Pofám leszakad. Már elnézést. Martini bíborosnak még sincs igaza. Az Egyház sajnos egyáltalán nincs lemaradva, sikerült beilleszkednie a mutyik korába.

21 megjegyzés:

  1. Ez mind nagyon-nagyon szomorú, ettől függetlenül a végkövetkeztetésen nagyon jót derültem.

    A katolikus (debreceniesen katólikus) egyháznak néha nagyon meredek dolgai vannak. Ez nekik árt legjobban. Sajnos úgy tűnik ezt még nem ismerték fel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nehezen emésztem ezeket az új információkat.
      Mert tegyük fel, h annak idején elegem lett a képmutatásból és bujkálásból, szerettem volna, ha tiszta lelkiismerettel nézhetek a tükörbe, ezért elváltam. Tegyük fel, h nem tudom elérni az egyházi házasság érvénytelenítését, mert mondjuk nincs rá 70-80 ezer forintom, vagy nem tudom két tanúval bizonyítani, hogy eleve érvénytelen volt a házasság, vagyis nincs két olyan ismerősöm, aki huszonöt évvel ezelőtt jól ismert volna és hajlandó alávetni magát az egyházi procedúrának... Szóval tegyük fel, h erre nem vagyok képes, de egy pap azt mondja nekem, hogy mégis megoldható a dolog, ha utána titokban tartom... Szóval miután elegem lett a képmutatásból és bujkálásból és elváltam, a tiszta lelkiismeret érdekében az Egyház felajánl egy lehetőséget, amennyiben hajlandó vagyok ezt képmutató módon bujkálással eltitkolni...

      Törlés
    2. És nem tiszta ez a "föloldozás" sem. Mert mi alól oldozza fel? Az első házasság alól? Azzal a második még nem lesz szentségi házasság, tehát a második házasságban folytatott házasélet ugyanúgy bűnnek számít, mint addig...

      Törlés
    3. Azt hiszem az egyetlen járható út, hogy megróbálod magadat függetleníteni ettől. Szomorú.

      Törlés
    4. Igen. És tényleg szomorú.

      Törlés
    5. De azért így adventben fel kell tennem azt a rettenetesen demagóg kérdést h vajon mit szól mindehhez Jézus?

      Törlés
    6. Ő biztosan meg tud bocsátani.

      Törlés
    7. Ennek nagyon örülök. Már mindenben kételkedem..

      Törlés
  2. Nagyon szomorú, amikor az Egyház, sőt az Egyházam szorul első sorban Jézus bocsánatára. Amúgy Martini bíborosnak igaza van, csak ezt az Egyház nem akarja látni, mert úgy sokkal kényelmesebb. Hívőként pedig már nem is fáj,mikor a lányom azt mondja: ő ugyan nem akar férjhez menni, nem hogy templomban, anyakönyvvezető előtt sem. Mert tudom, Jézus ma, nem csak a kufárokat verné ki a templomból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az Egyház mi vagyunk, olyan, amilyen mi :) A vezetése viszont egy nagyon erősen hierarchikus szervezet, ezért a változások lassúak. Amit sok esetben nem is bánok, például az életvédelem, bioetika tekintetében.

      Törlés
  3. Ó jaj, összeszorult megint a gyomrom a haragtól. No meg a rettegéstől: attól félek, hogy valami adminisztrációs hiba miatt a mennyországban majd az első férjem mellett kell ücsörögnöm az örökkévalóságig. Elég lehangoló perspektíva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Te nagyon hülye vagy.
      Nem irigylem azt, aki az ülésrendet összeállítja.

      Törlés
    2. Ez bennem már többször felmerült, mi van, ha a volt Bélák mellettetek akarnak ülni?

      És ha vkinek három házastársa volt? Ők kerekasztalt kapnak? De még úgy sem ülhetnek egymás mellett.

      Törlés
    3. Ez semmi ahhoz képest h nyilvánvalóan az egyházi házasságot veszik figyelembe.

      Törlés
  4. Óh, remélem, legalább melléd kerülök! meg a metroszexuális bélád mellé!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rejtett metroszexuális. Társaságban nem is látszik rajta, legföljebb strandon :)

      Törlés
    2. (Ha valaki eléggé el nem ítélhető módon nem olvasná rendszeresen Fakirmáékat - http://blogleany.blogspot.hu/2012/11/ferfiak-elnoiesedoben.html - hónaljborotválásról van szó.)

      Törlés
  5. hmm... 15 oldal, a vége is érdekes...

    http://users.atw.hu/felelosseg/anyagok/EA_OK_Vigh_HONLAP.pdf

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.