"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. február 5., kedd

Amikor kevésbé büszkék a szülőre

Lelkesen mesélem a Családfőnek, hogy vettem egy hangyászt harmincezer zoodollárért, és szurikátám is van már, és a látogatószám is szépen gyarapszik, és talán csinálok egy másik állatkertet, amiben kizárólag lovak lesznek, sok-sok ló, erre a Nagyfiú: "csak ne az igazi nevedet használd, nehogy valaki rájöjjön, hogy te vagy az anyám."

13 megjegyzés:

  1. Gratulálok! Nem mindenkinek sikerül normális értékítélettel rendelkező gyereket nevelnie.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D
      Viszont utána megmutatta a virtuális focicsapatát...

      Törlés
    2. Éjjel kettőkor volt meccse. Nagyon örültem h nem akarta megnézni. (Kikaptak 2:0-ra.)

      Törlés
    3. Virtuális játékosokkal valószínűleg :)

      Törlés
  2. A 20 éves lányom kb. nyolc, de lehet több éve eteti a tevéjét....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Akkor letagadhatok 23 évet? :)

      Törlés
    2. Egyszer felhívtam a bátyámat nyaralás előtt, hogy szeretném megkérni hogy etesse a tevémet. Sajnálnám ha éhen halna. Hát volt egy perces néma csend a vonal másik végén.
      De megsúgom hősemberem is van :)

      Törlés
    3. :D
      És szamarat miért csak gyémántért lehet venni?? :(

      Törlés
  3. Ritka ilyen felelős állattartót találni, büszke vagyok rád!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Azért ne hamarkodjuk el, lehet h miután újra munkába állok, éhen pusztulnak.

      Törlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.