"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. március 5., kedd

Az első két munkanap

tanulságainak rövid összesítése: MEGGONDOLTAM MAGAM, MÉGSEM SZERETNÉK DOLGOZNI.

10 megjegyzés:

  1. Azt hiszem nem vagy ezzel a problémával egyedül :D

    VálaszTörlés
  2. Megértem. Ugyanígy érzem én is... :)
    Múlt héten egyik nap ültem az asztalomnál és belémhasított, hogy mi a fészkes fenét keresek én ott... (hát számokban kifejezve sem sokat...)

    VálaszTörlés
  3. Ehhez két nap kellett? :D

    VálaszTörlés
  4. ott kezdödtek a gondok, amikor mar munka is volt, ugye? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) A munkával semmi bajom, csak az ilyen típusú stressztől szoktam el.

      Törlés
  5. Az Anyusmármegintagépetbasztatja-fanok szószólójaként tiltakozom az ellen, hogy munkába járj, s ezáltal elhanyagold népes rajongó táborodat. Vissza a GYES-re HALADÉKTALANUL!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Győzd meg a hormonjaimat és a petefészkemet, légyszi :)

      Törlés
    2. maximálisan egyetértek!!!! visszaköveteljük a vidám, jópofa, lelkünket melengető, rosszkedvünket elmulasztó anyusi bejegyzéseket

      Törlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.