"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. március 21., csütörtök

Feltámadásra várva

Vasárnap a Családfő szomorúan állapította meg, hogy a két kis csíkos fűegér elpusztult. Mivel ezeket az állatokat rendszerint ő gondozta, nem figyeltem, hogy mit tesz a tetemekkel (vagy mit nem tesz). Ma, porszívózás közben benéztem a terráriumba. Még ott vannak...

5 megjegyzés:

  1. Hihhhhhetetlen hogy mennyire egyformák ezek a férfiak :)

    VálaszTörlés
  2. rakd be öket a hütöbe, a Csaladfö söre melle! :)

    VálaszTörlés
  3. Ma este úgy döntöttem, nem várunk tovább. Vagy ha mégis feltámadnak, azt a kukában is megtehetik.

    VálaszTörlés
  4. Könnyesre röhögtem magam, és még fogom is, ha eszembe jut ez a kis családi epizódotok. Meg még jó néhány.:)

    Szeretek nálad lenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm.
      Általában én is (szeretek magamnál lenni) :D

      Törlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.