"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. június 29., szombat

"Kurvára elegem van belőled Anya!"

Sportos nap volt a tegnapi, délelőtt lovagoltam, aztán elvittem a Kis Guruló Szart karosszérialakatoshoz majd hazarollereztem, két óra múlva vissza, s némi házimunka után az immár megszépült Kis Guruló Szarral eldöcögtünk az Aquaworldbe, ahol zárásig csúszdáztam, úszkáltam a Deddel a hátamon, illetve döglöttem a melegvízben.
A programpontok közül csak a lovaglás ment simán, mert a rolleremet már úgy szétcsesztékhasználták a kölkök, hogy a zörgése valószínűleg a szomszéd városban is hallható, és a kutyák totál megőrülnek tőle amerre járok, szóval kész cirkusz, de még mindig nem annyira, mint nálunk az indulás a strandra, mert nyilván előtte öt perccel vesznek össze halálosan a fiaim, és az egyik megüti a másikat, azaz csak akarja, de a Dedet találja el, először, de másodszor már nem, ebből kifolyólag már hárman üvöltenek, és mivel nem vagyok hajlandó igazságot tenni, azt hallom, hogy "kurvára elegem van belőled Anya", amit szerintem most határozottan nem érdemlek, és úgy kell őket bezavarni a Kis Guruló Szarba, tényleg, nem tudom másutt hogy van ez, mi valahogy soha sehová nem bírunk elindulni úgy, hogy mindenkinek legyen kedve jönni, és persze pont akkor szakad az eső amikor be kell szállni, és a Nagyfiú már eleve itthon akart maradni mert fáradt, és világgyűlölő macskaképpel ül a kocsiban egy női táskával és egy szatyor óriásszendviccsel az ölében, a másik kettő legszívesebben megfojtaná egymást a hátsó ülésen, ehelyett ugye összepréselődnek, egyedül a Ded nem úgy néz ki, mint akit épp fogorvoshoz visznek, hát micsoda öröm ilyen gyerekekkel élményfürdőbe menni... Végül aztán remekül érezzük magunkat, és este fél tízkor kergetnek ki a medencéből az úszómesterek.
A legsportosabb napja mégis a Családfőnek volt, mert a céges buli olyan jól sikerült, hogy utána nem találta meg az autóját.

10 megjegyzés:

  1. mintha magunkat látnám:D:D
    elégedett,mosolygó gyerekekkel még sosem sikerült elindulnom sehová..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig azt hittem, a lányok mások :)

      Törlés
  2. Hát igen, ez nálunk is így normális ... - szóval semmi gond, ti is jók vagytok:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És nem találok rá megoldást, mert ugyan itthon hagyhatnám a duzzogó(ka)t, de olyan keveset vagyunk mind együtt...

      Törlés
  3. Nálunk is pont így van (2 lány között 1 fiúgyermek, a legnagyobb 8 éves lesz, a legkisebb 4,5 éves). Induláskor azért bőg valaki, mert nem akar menni, ne nézzen rá a másik, stb., hazafelé meg azért bőg(nek) mert még maradni akartak.

    VálaszTörlés
  4. No, akkor mikor megyünk együtt pancsizni? Előtte kiugranánk hozzátok, hogy végre egyszer én röhögjek végig egy ilyen készülődést és ne rajtam röhögjenek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne reménykedj, mások előtt nem csinálják.

      Törlés
  5. Mintha csak magunkat látnám 10 éve. Szent Ég, de öreg vagyok! Hidd el lesz idő, amikor már hiányzik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Lehet, bár régen néha konkrétan véresre verték egymást a kocsiban, és az sem hiányzik :)

      Törlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.