"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. június 16., vasárnap

Terepen

Nem meglepő, hogy lovon legalább annyira béna vagyok, mint ló nélkül, sőt. Elindulok egy laza sétára, és három órás, nyaktörő túlélőtúra lesz belőle.
Már bebarangoltam a környéket, de ez azzal jár, hogy folyton járhatónak tűnő, majd utóbb járhatatlannak bizonyuló ösvényekre tévedek, faágak igyekeznek letépni a nyeregből, tegnap akáctövis fúródott a karomba, amit egy laza mozdulattal kirántottam, aztán ledobtam, pont bele a csizmámba, úgyhogy egész úton szúrta a lábam. Annyira röhögtem magamon, hogy megijedt a ló.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.