"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. július 4., csütörtök

PR-osok gyöngye

Mindig mondom: szeretem a munkámat.
Tegnap például egy nagyon furcsa embertípust sikerült megismernem.
A hölgy, miután harmadszor is rákérdeztem valamire, amire addig semmitmondó válaszokat adott, véletlenül elküldött nekem egy levelet, amelyet természetesen valaki másnak szánt, s amelynek tartalma nem volt éppen hízelgő rám nézve - azt találgatta, hogy mit akarok vajon.
Udvariasan válaszoltam, s mellesleg megadtam neki a mobilszámomat.
Erre - ahelyett, hogy kicsit szégyellte volna magát -, azonnal felhívott, és közölte, hogy tévedésből kaptam meg az említett levelet (ha esetleg nem jöttem volna rá magamtól!), majd letámadott (!), hogy miért kérdezgetem.
Neveltetésemnél fogva nem felelhettem neki, hogy azért bazmeg mert ez a dolgom, a tiéd meg az lenne, hogy válaszolj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.