"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. július 30., kedd

Szilánk - folytatás, 2. rész

Miután úgy vonszolom magam, hogy a legszigorúbb bíráló bizottság is első ránézésre a kezembe nyomná a mozgáskorlátozott parkoló igazolványt, nincs kolléga, aki ne kérdezte volna meg, mi történt a lábammal. Bár úgy gondolná az ember, hogy ebben a szakmában kreatív munkatársakkal van körülvéve, a reakciók unalmasan egyöntetűek.
1. Jaj te szegény.
2. Voltál már orvosnál?
3. Neeem??? Nagyon hülye vagy.
4. Ez történt a szomszédommal/nagybátyámmal/öreganyámmal is, nem kapott tetanuszinjekciót és MEGHALT. TÉNYLEG. NEM HISZED???

2 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. :) Én már a legelső kritériumnak sem felelek meg. Bőven továbbadtam ezeket a géneket.

      Törlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.