"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. augusztus 30., péntek

Elveszett és megtalált dolgok

Levelet kaptam pár napja a NAV-tól.
Nem örültem.
Azt írták, nincs meg a bevallásom.
Márpedig én kristálytisztán emlékeztem rá, hogy májusban jártam a könyvelőmnél, és aláírtam valamit.
Felhívtam. Mondta, hogy ő akkor kinyomtatta két példányban, és odaadta nekem, hogy az egyiket küldjem el postán.
Mint kiderült, szépen hazavittem mindkét példányt és beraktam a fiókomba.
Megtaláltam.
Feladtam.
A postán átvettem egy hivatalos levelet, amelyben értesítettek, hogy valaki meglelte a személyi igazolványomat, a helyi okmányirodán van.
Elmentem az okmányirodára.
Az ügyintéző, aki intézte az ügyet, épp szabadságon volt. Nem találták a személyimet.
Végül már az egész okmányiroda azt kereste.
Fél óra múlva meglett.
Távozóban hallottam, amint egy hölgy azon háborog, vajon mit csinálnak az ügyintézők odabent. Meg tudtam volna mondani neki, de inkább eliszkoltam.

1 megjegyzés:

  1. Te legalább megtaláltad a bevallást, de az Angliában lakó öcsém?
    Á, kicsit sem vagyok mérges rá.
    Ildikó

    VálaszTörlés

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.