"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2013. augusztus 26., hétfő

Melankólia

/Szűkszavú lovász bácsi, szombat este, csak úgy csöndesen, az istálló előtti padon. Ennyit még sosem hallottam beszélni./

Sárgul a hegyoldal, ott ni... Még csak most volt tavasz... Így megy el az egész élet... Hát, nem mi kezdtük, nem is mi végezzük.

1 megjegyzés:

Pici türelmet kérek, moderálás van a trollok kiszűrésére.