"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2014. augusztus 25., hétfő

Biztonsági beállítások

Folyton azt halljuk, mennyi veszélynek vannak kitéve gyermekeink a neten. Nem kétlem. De azért csak próbáljatok valamit kinyomozni róluk, rájöttök, hogy tudnak vigyázni magukra.

2014. augusztus 22., péntek

Jó kérdés

Anyus: Tudod, neked is én vagyok az anyukád, meg Kajlának is.
Ded: És neki ki az apukája?
Anyus: I.béla (persze a valódi nevét mondtam).
Ded: Őt nem ismerem... Te ismered?

2014. augusztus 18., hétfő

Szigetsirató

Elöljáróban le kell szögeznem, a cím abszolút megtévesztő, mert nem a Szigetet siratom, hanem magamat, és nem is igazi siratásról van szó, csak egy mélabús érzésről, ami csupán pár milliméterre van a beletörődés békéjétől.
Szóval a Szigetet nem kell siratni, mert elég frankó, és az első Szigettel összehasonlítva kiderül, hogy valójában összehasonlíthatatlan, és ez nem baj. És mivel nem úgy lett ilyen, hogy egyik alkalomról a másikra megszállták holmi profi Szigetcsinálók, hanem évről évre fejlődött, és még mindig tudna hová, na ez teljesen rendben van szerintem. Mert az is jó, hogy nem tökéletes. Az ember csak ámul, hogy délelőtt pikpak eldózerolják a színpadok elől az előző esti ázott trutyit, aztán hozzák a tiszta homokot és szétterítik. De azért hagynak ott bőven bűzös sárfoltokat és nem jut mindenhová homok hálisten. És jönnek a szippantóskocsik és folyton takarítják is a rengeteg vécét és még papírt is tesznek ki. De este már sorba kell állni és vigyázni, hová lépsz. És van rengeteg fény és pöpec díszítés és installáció, de az emberek most sem ezért mennek.
A tömegben sodródva ki-ki megtalálhatja ugyanazt, amit mi, a huszonvalahány évvel ezelőtti fiatalok, az első szigeteken, amikor még olcsó volt a belépő, kevés a külföldi és pocsék a szervezés. Mert a varázst, ami az ilyen rendezvényeken van, azt nem a karszalaggal osztogatják, vagy a fényfüzérekből szórják, hanem a résztvevők viszik oda. Ez egyébként mindenre igaz - annyit kapsz valamiből, amennyit beleraksz. Amíg ifjú és bohó vagy, és az élet csupa titok és meglepetés, izgatott vágy és kétség, a magasságok és mélységek közötti őrült billegés, no akkor a hullámzó embertengerben elveszve újra és újra fellelheted önmagad, és ez annak az életkornak a legnagyobb kihívása, gyötrelme és öröme.
Akkoriban egész évben a Szigetet vártuk. S ha esetleg nem jutottunk ki, pótolhatatlan veszteségként éltük meg.
Ez elmúlt. Zavar az iszapos húgyszag, az oldalamba fúródó könyökök és az orrom előtt lóbált cigaretta. Fáraszt az ácsorgás, nem bírok végiginni fél napot sem, és éjfélkor már fájóan álmos vagyok. El sem tudom képzelni, hogy hajnalban bemásszak a koszos sátramba és dübörgő zene és üvöltözés közepette aludjak.
De a legfontosabb, hogy nem várom már az önmagamra találás csodáját. Tudom, ki vagyok, és megelégszem az ifjúság által lenézett, hétköznapi csodákkal. Viszlát, Sziget.

2014. augusztus 12., kedd

Sóhaj

A Nagyfiútól tegnap ellopták a tárcáját a pénzével meg az összes iratával - a drága jogosítványa, személyi, lakcímkártya, diákigazolvány, bankkártya.
Ma elküldtem az okmányirodára a születési anyakönyvi kivonatával.
Elvesztette.
Így utólag tulajdonképpen örülök, hogy a gyerek még megvan.

2014. augusztus 8., péntek

Legyen vörös

Ha bohó ifjúkorunk próbálkozásai után tíz évig tökéletesen meg voltunk elégedve természetes hajszínünkkel, de hirtelen ránk tör a változtatás iránti vágy, vegyünk Palette Mousse Color könnyen használható hab állagú tartós hajfestéket.
Olvassuk el a tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy "csak össze kell rázni és máris használatra kész, a gyümölcs illatú hab állagú festék alkalmazása egyszerű, mint a samponé, a hajfestés még sosem volt ilyen egyszerű!" A használati utasításnak megfelelően öntsük az előhívót a shakerbe, szórjuk bele a festékport, és rázzuk össze pontosan negyvenszer.
A harmadik rázás után azt tapasztaljuk, hogy a shaker tartalma máris hab állagú, viszont még nem oldódott fel rendesen a por, ezért rázzuk legalább ötszázszor. Hiába. Amikor kinyitjuk, látjuk, hogy a por egy része darabokban van. Dörzsöljük szét. Természetesen már nem kapunk homogén habot, de sebaj, kezdjük felvinni a hajunkra.
Mire az egészet felkentük, a lehulló darabkákkal teli van a pólónk, a padló, a fürdőszobaszőnyeg és a kád. Szedegessük össze őket. Töröljük le a foltokat. Próbálkozzunk súrolószerrel. Vízkőoldóval. Sósavval. Smirglivel. Mindegy, a vörös foltok maradnak.
Most úgy néz ki a fürdőszobánk, mintha egy aberrált gyilkos különösen kegyetlen módszerrel itt végzett volna áldozatával.
Mivel nem az volt a célunk, hogy Bates Motel múzeumot rendezzünk be, dobjuk ki a fürdőszobaszőnyeget. Hívjunk kőművest, cseréljük ki a kádat, burkoltassuk újra a padlót.
Fő, hogy a hajunk gyönyörű. Vagy nem.

2014. augusztus 6., szerda

Önzetlenség

Igaz, épp lehűlt kicsit a levegő, de most jutott eszembe megosztani veletek, mit vettem észre nemrég. Szóval a katasztrófavédelemnek vannak listái a különböző megyék, települések légkondicionált intézményeiről, hogy ezeket tudják ajánlani hőség esetére azoknak, akik a legnagyobb veszélyben vannak, idősek, szívbetegek stb. Nos, végignéztem néhány ilyen listát, szerepelnek rajta könyvtárak, templomok, művelődési házak, postahivatalok, üzletek, patikák, áruházak, bevásárlóközpontok... tudjátok, miből van a legkevesebb feltüntetve (olyannyira, hogy összesen KETTŐT találtam, az is nyilvánvalóan valami fatális tévedés következtében került oda), naaa? Bankfiókból.