"Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. Milyen kés volt? Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? Várjunk... Csak lassan kérem... Milyen volt a nyele? Kagyló. Hány részből? Egy darabból készült. Akkor nincs baj. Megvan a kés! Hol? A hátamban." /Rejtő Jenő/

2015. január 29., csütörtök

Blog

Még nem is meséltem, hogy amikor tavaly év vége felé Fakirmának azt magyaráztam, milyen boldog, kiegyensúlyozott és elégedett vagyok, és ismét úgy telt el egy esztendő, hogy nagyjából minden rendben van körülöttem, akkor felhívta a figyelmem valamire, ami miatt szerinte teljes joggal érezhetném úgy, hogy vége az életemnek.
Ööö...
Szóval nem tudom, milyen pszichológusnak, bloggernek viszont egészen kiváló, ezért szeretettel ajánlom ezt az új honlapot, amelynek társszerzője:
http://pszichogo.hu/

Pénztárnál

(Házastársi szeretet)
Idősebb hölgy az eladónak: Az Erős Pista hatszáz forint! Ennyiért nem veszek, hiába írta fel a férjem.
***
(Meggyőző érvelés)
Anyuka a kislányának: Nem kapsz Kindertojást, vettem neked joghurtot, az sokkal finomabb.

2015. január 25., vasárnap

Feladom

Hová lett az az aranyos kisfiú, aki volt? - kérdezem nap mint nap. Elegem van a pimaszságból, a nyegleségből, a taplóságból, a túlérzékenységből, a sértődékenységből, a váratlan hangulatváltozásokból, a mogorvaságból, a lustaságból, a nemtörődömségből, az önzésből, a hanyagságból, a kreténségből, az idétlenkedésből, a dühkitörésekből, a figyelmetlenségből, a szétszórtságból, a zárkózottságból, az eltávolodásból, a mindent jobban tudásból, a mellébeszélésből, az egyesekből, a kettesekből és a hármasokból, a figyelmeztetésekből, az intőkből, a rovókból, a késésekből, az éjjeli kimaradásokból, a veszekedésekből, a duzzogásból, a falnak beszélésből, elegem van a kamaszkorból. Kérem, engem senki sem figyelmeztetett, hogy öt kisbabából előbb-utóbb öt kamasz lesz. Eddig sem voltam valami sikeres anya, de most bedobom a törölközőt.
Mondtam is ma Kajlának: majd ha meghalok, nagyon fogod szégyellni, hogy így beszéltél velem.